Tiszabercel

	Tiszabercel
	; Tiszabercel címere
	; Tiszabercel címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Ibrányi
Jogállás	község
Polgármester	Szántó Zsolt (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4474
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	1819 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	57,67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	31,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszabercel Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 09′ 24″, k. h. 21° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 24″, k. h. 21° 38′ 45″
	Tiszabercel Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Tiszabercel weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabercel témájú médiaállományokat.

Tiszabercel község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati periferiális részén a Lónyai-csatorna és a Tisza által közé zárt területen, annak is a nyugati részében található. Tiszabercel Nyíregyházától északra, légvonalban 23 km-re található.

Közlekedés[szerkesztés]

A település a Volánbusz 4200-as (Nyíregyháza – Mága-sor – Tiszabercel) és 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő) helyközi járatával közelíthető meg közösségi közlekedéssel.

Története[szerkesztés]

Berczel neve az oklevelekben 1335-ben tűnik fel. A település ekkor az Izsépi család birtoka volt, amely hozományként a család nőtagjának, Olasz Jánosnak, Boldogkői várnagy feleségének. Az Izsépi és az Olasz család e század végén osztozik meg rajta. Az Olasz család birtokrészét Egyházasbercel, az Izsépi családét Istvánfia Berczel néven nevezték. 1400-ban a Bessenyey család birtokaként említik. 1405-ben a cselei Izsépy és a Dobay családok is birtokosaiként vannak írva. 1424-ben a leleszi orsz. llt. oklevele szerint a falu két külön településként volt nevezve: Berzel és Egyházas-Berczel Tisza néven. 1436-ban a berczeli Tatár és Vay család és a Báthoriak is birtokosai voltak.

A 19. század elejéig több család birtoka: a Csoma, az Ibrányi, az Ormos, a Bakó, az Inczédy, a Gulácsy, a Bessenyey, a Dombrády, a Liszkay, a Vida, az Osváth, a Boronkai, a Kömmerling, és a Mozga családoké. A 20. század elején Okolicsányi Lajos volt a falu nagyobb birtokosa.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Hajnal András (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Szántó Zsolt (Fidesz-KDNP)^[4]
2014–2019: Szántó Zsolt (Fidesz-KDNP)^[5]
2019-től: Szántó Zsolt (Fidesz-KDNP)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom - 1436-ban épült, a templom homlokzatában a Bessenyey család címere van befalazva, felirata:

"In laudem dei viventis renovatum est per generosum dominum Balthasar Bessenney de Nagy-Besseneő: die 24 apr.

anno 1634".

A toronyban lévő 170 kg súlyú harang ugyancsak Bessenyey Boldizsár ajándéka, melyet 1638-ban öntetett Eperjesen.

Bessenyei György Emlékház
Nyírvidéki Kisvasút

Híres emberek[szerkesztés]

A hagyomány szerint 1747-ben itt született Bessenyei György. Testőri szolgálata után 1782-ben visszatért birtokára.
itt született Görömbey Imre szobrászművész, restaurátor
Itt született Seres János, sokszoros magyar válogatott salakmotoros (1960)^[forrás?]