Császló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császló
Császló címere
Császló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Tóth Sándor[1]
Irányítószám 4973
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 362 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Császló (Magyarország)
Császló
Császló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 51″, k. h. 22° 43′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 51″, k. h. 22° 43′ 23″
Császló (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Császló
Császló
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Császló témájú médiaállományokat.

Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Császló Magyarország legkeletebbi szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aprófalvas térségében, a Szatmári-síkon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton 321, Nyíregyházától 93 km. Az Árpád-kori falvak szerkezetét így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek.

Története[szerkesztés]

Neve jelentése[szerkesztés]

A szó első fele chash = kas-kosár-karám perzsa eredetű honfoglalás előtti magyar szó, a szó második fele a lou= ló szintén magyar szó, melyet még a népnyelvben a mai napig megőriztünk lu=ló szavunkban. A lókosár, lókarám ez a honfoglalás korában telelőkarám volt. Itt védelmezték a harci lovakat őseink. Az állatokat őrző, óvó helyek lakott helyek voltak. A mai falu neve honfoglalás kori, azóta magyarok által lakott település.

Középkor[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók. Ásatási leletek alapján a településen lévő monostor már az 1241-es tatárjárás előtt állt, a Káta nemzetség építtette, az 1150-es évek környékén épülhetett a bencés monostor.[3]

A falu neve először II. András király egyik adománylevelében(1231) szerepel Chaslou néven, aztán 1235-ben Chazlo, majd Chazlomonostora formában, 1447-ben pedig Chaslo alakban bukkan fel az okiratokban.

1378-ban a Csarnavoday családé, 1447-ben a Vetési családot iktatták birtokába. 1449-ben a Csarnavodayak révén birtokot kaptak itt Szepessy Péter és István.

Újkor[szerkesztés]

Az 1520-as években Nádasdy Mátyás nemesi kúriája állhatott a ma is élő, mintegy 450 évesnek tartott somfa környékén. A 16. században a Szenyesyek szerezték meg: Szenyesy Lukácsé és Szenyesy István fiaié 1552-ben. A 17. században a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka. Egy 1675-ös összeíráson Császlóban, mely akkor Serédy Benedek birtok, nemesi kúriát, szőlőbirtokot, malmot jegyeztek fel.

A faluból származik a nagykárolyi boszorkányperben 1745-ben boszorkányság vádjával – 18 tanú vallomása alapján – megégetett Rekettye Pila és Varga Anna.

1761-ben a településen tartották a megyegyűlést.

A 18-19. században a Rápolty, Maróthy Nagy, Mátay, Tolnay, Gencsy, Vetéssy és Jármy családoké.

20. század[szerkesztés]

A 20. század elején báró Vécsey Aurél nak volt itt nagyobb birtoka.

A község háborús hősei:

  • 1914-1918: Badar Bálint, Csernyi Andor, Porkoláb András, Simon Zoltán, Tóth Bálint és Pintye Miklós.
  • 1941-1945: Horváth József, Keresztesi Tibor, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Makai Lajos, Mester Bálint, Nagy Endre, Nagy Pál, Nyíri Pál, Pesti Gyula, Sinka András, Szilágyi Pál, Tarr Imre, Törő István, Kanyó László.

A bevonuló Vörös Hadsereg 1944-ben a falu több lakóját is a Szovjetunióba internálta. A második világháború után a falu több jelentős épülete is tönkrement, ezeket lebontották, a parkok fáit kivágták.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Egykor a kis arborétum, az úgynevezett erdészkert különösen szép platán, hárs, juhar, vadgesztenye és egyéb díszfái álltak Erzsébet királyné emlékére.
  • A református templom előtti gesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa villám sújtotta állapotban van.
  • A késő barokk stílusú templom körüli kertben szép régi sírkövek láthatók.
  • További érdekesség, hogy a Rátz-kertben áll Európa valószínűleg legidősebb élő somfája. A kb. 450 éves növény törzsének átmérője 1,5 m, magassága 7 méter.
  • Árpád-kor-i földhalomvár (motte)
  • Református templom (késő barokk - 1798)
  • 2009 márciusában Császló határában bronzkori kincslelet került elő.

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Rátz Péter (Császló, 1879. október 27.- Nagypeleske, 1945. augusztus 28.) magyar festő, a Nagybányai művésztelep jeles képviselője.
  • Dr. Jármy István (Császló, 1879. május 5. - 1941. június 18.) ügyvéd, Nagymagyarország utolsó parlamentjének országgyűlési képviselője.
  • Dr. Jármy Béla (Császló, 1881. május 25. - Sátoraljaújhely, 1961. február 3.) ügyvéd, 1908 - ban Szatmár vármegye főügyésze, 1920 -1922 - ig Szabolcs vármegye főispánja.
  • Filep György (Császló, 1932. május 29. - Debrecen, 2003. április 21.) - Kémia-fizika szakos tanár, műszeres analitikus, talajvegyész
  • Filep László (Császló, 1941. december 6. - Nyíregyháza, 2004. november 19.) - főiskolai tanár, matematikatörténész

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Független befutók az időközi polgármester-választásokon, hátul a Munkáspárt jelöltjei (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2017. október 8. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szilágyi Antal
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]