Császló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császló
Császló címere
Császló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Porkoláb Zsigmond[1]
Irányítószám 4973
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 362 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Császló (Magyarország)
Császló
Császló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 51″, k. h. 22° 43′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 51″, k. h. 22° 43′ 23″
Császló (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Császló
Császló
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Császló témájú médiaállományokat.

Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Császló Magyarország legkeletebbi szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aprófalvas térségében, a Szatmári-síkon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton 321, Nyíregyházától 93 km. Az Árpád-kori falvak szerkezetét így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek.

Története[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók. Ásatási leletek alapján a településen lévő monostor már az 1241-es tatárjárás előtt állt, a Káta nemzetség építtette, az 1150-es évek környékén épülhetett a bencés monostor.[3]

A falu neve először II. András király egyik adománylevelében(1231) szerepel Chaslou néven, aztán 1235-ben Chazlo, majd Chazlomonostora formában, 1447-ben pedig Chaslo alakban bukkan fel az okiratokban.

1378-ban a Csarnavoday családé, 1447-ben a Vetési családot iktatták birtokába. 1449-ben a Csarnavodayak révén birtokot kaptak itt Szepessy Péter és István.

Újkor[szerkesztés]

Az 1520-as években Nádasdy Mátyás nemesi kúriája állhatott a ma is élő, mintegy 400 évesnek tartott somfa környékén. A 16. században a Szenyesyek szerezték meg: Szenyesy Lukácsé és Szenyesy István fiaié 1552-ben. A 17. században a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka. Egy 1675-ös összeíráson Császlóban, mely akkor Serédy Benedek birtok, nemesi kúriát, szőlőbirtokot, malmot jegyeztek fel.

A faluból származik a nagykárolyi boszorkányperben 1745-ben boszorkányság vádjával – 18 tanú vallomása alapján – megégetett Rekettye Pila és Varga Anna.

1761-ben a településen tartották a megyegyűlést.

A 18-19. században a Rápolty, Maróthy Nagy, Mátay, Tolnay, Gencsy, Vetéssy és Jármy családoké.

20. század[szerkesztés]

A 20. század elején báró Vécsey Aurél nak volt itt nagyobb birtoka.

A község háborús hősei:

  • 1914-1918: Csernyi Andor, Porkoláb András, Simon Zoltán és Tóth Bálint
  • 1941-1945 Badar Bálint, Horváth József, Keresztesi Tibor, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Makkai Lajos, Mester Bálint, Nagy Endre, Nagy Pál, Nyíri Pál, Pesti Gyula, Sinka András, Szilágyi Pál, Tarr Imre, Törő István.

A bevonuló Vörös Hadsereg 1944-ben a falu több lakóját is a Szovjetunióba internálta. A második világháború után a falu több jelentős épülete is tönkrement, ezeket lebontották, a parkok fáit kivágták.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Egykor a kis arborétum, az úgynevezett erdészkert különösen szép platán, hárs, juhar, vadgesztenye és egyéb díszfái álltak Erzsébet királyné emlékére.
  • A református templom előtti gesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa még mindig kitűnő egészségi állapotban van.
  • A késő barokk stílusú templom körüli kertben szép régi sírkövek láthatók.
  • További érdekesség, hogy a Rátz-kertben áll Európa valószínűleg legidősebb élő somfája. A kb. 400 éves növény törzsének átmérője 1,5 m, magassága 7 méter.
  • Árpád-kor-i földhalomvár (motte)
  • Református templom (késő barokk - 1798)
  • 2009 márciusában Császló határában bronzkori kincslelet került elő.

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Rátz Péter (Császló, 1879. október 27.- Nagypeleske, 1945. augusztus 28.) magyar festő, a Nagybányai művésztelep jeles képviselője.
  • Filep György (Császló, 1932. május 29. - Debrecen, 2003. április 21.) - Kémia-fizika szakos tanár, műszeres analitikus, talajvegyész
  • Filep László (Császló, 1941. december 6. - Nyíregyháza, 2004. november 19.) - főiskolai tanár, matematikatörténész

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szilágyi Antal
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]