Berkesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berkesz
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállás község
Polgármester Szidor Attila (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4521
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség789 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség64,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′, k. h. 21° 59′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 21° 59′
Berkesz (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Berkesz
Berkesz
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Berkesz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkesz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berkesz község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírségben fekszik, Kisvárdától 20, Nyíregyházától 30 kilométerre. Településszerkezete: síkvidéki útifalu.

A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Nyírtass, dél felől Ramocsaháza, nyugat felől Demecser, északnyugat felől pedig Gégény. Észak felől a legközelebbi település Pátroha, délkelet felől Laskod, délnyugat felől pedig Székely, de a közigazgatási területe – kevés híján – egyikkel sem határos.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 4-es főút, amely néhány évtizede még áthaladt a központján, ma kelet felől elkerüli azt. Főutcája (a főút régi nyomvonala) ma mellékútként a 3837-es útszámozást viseli, Demecserrel a 3833-as út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Demecser vasútállomása kínálja, mintegy 6 kilométerre északnyugatra.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1239-ből származik, azonban ez az okirat feltehetően későbbi hamisítvány. Első hiteles említése 1309-ből származik (Berkez).

1361-ben az ólnodi Czudar család birtokának írták. 1462-ben a Tárkányi, 1466-ban a Ramocsaházy, 1481-ben a csicseri Orosz, az Ormos és a Fodor családok voltak birtokosai. A 15. századtól a Vay család kapott rá királyi adományt. A Vay család itt szép kastélyt is épített.

1835-ben a faluban nagy földrengés pusztított.

A 20. század elején Berkesznek 708, nagyrészt református vallású lakosa volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kovács Menyhért (független)[3]
  • 1994-1998: Kovács Menyhért (független)[4]
  • 1998-2002: Kovács Menyhért (független)[5]
  • 2002-2006: Dr. Nagy Gyula (független)[6]
  • 2006-2010: Dr. Nagy Gyula (független)[7]
  • 2010-2014: Szidor Attila (FideszKDNP)[8]
  • 2014-2019: Szidor Attila (FideszKDNP)[9]
  • 2019-től: Szidor Attila (FideszKDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
855
837
834
896
779
789
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,6%, református 48,5%, görögkatolikus 8,2%, felekezeten kívüli 8,1% (17,1% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,4% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 38,5% református, 4,7% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 5,6% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

A park a kastély előtt

Vay Ádám gróf nagyszabású kastélyát az 1800-as években Vay József és fia, Vay Ábrahám építtették. A kastély kiváló ízléssel berendezett volt és a benne található régi bútorok, festmények, fegyverek, régiségek, szőnyegek és mások, nagy értéket képviseltek. A kastély mögött nagy terjedelmű park terült el, amely szépségre nézve párját ritkította. Itt volt egy külön épületben elhelyezve a Vay család híres és gazdag levéltára is, melyben számos rendkívül becses oklevelet őriztek. A parkban állt a Vay család sírboltja, árnyas ligetben, melynek közelében szép fekvésű tó terült el.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Berkeszi István (eredeti neve: Polák István; 1879-ig) tanár, történész (1853–1922).

Források[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. Berkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Berkesz Helységnévtár
  12. Berkesz Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]