Rétközberencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rétközberencs
Retkozberencs2016iskola.jpg
Rétközberencs címere
Rétközberencs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállás község
Polgármester Bagin László (független)[1]
Irányítószám 4525
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség1057 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség67,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rétközberencs (Magyarország)
Rétközberencs
Rétközberencs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 09″, k. h. 22° 00′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 09″, k. h. 22° 00′ 42″
Rétközberencs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Rétközberencs
Rétközberencs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétközberencs témájú médiaállományokat.
A református templom

Rétközberencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban, a Rétköz keleti részén, Kisvárdától 10 km-re.

Története[szerkesztés]

A mai nevét 1898-ban vette fel, korábban Berencs néven említették. Írásos dokumentumokban 1289-ben olvasható először a Berencs névvel, de már kb. 5000 éve is lakott terület volt. A régészeti kutatások során több újkőkori edény és szerszám, bronzkori harcicsákány és arany ékszer került elő, valamint teljes épségben két honfoglalás kori sírt sikerült megmenteni az utókor számára. A történelem folyamán több család is birtokolta, többek között a Várady, Bacskay, Esterházy és Vay családok. A polgármesteri hivatal épülete is egy nemesi kúria volt.

A falut a Tisza szabályozásáig mocsaras terület vette körül, amely természetes védelmet nyújtott az ellenséggel szemben, ezért soha nem foglalták el. A szabályozás után megnövekedett a termőterületek nagysága, amire szükség is volt, hiszen a lakosság létszáma folyamatosan emelkedett. Az itt lakó emberek gyűjtögetésből, halászatból, nádvágásból és később főként a mezőgazdaságból biztosították megélhetőségüket. Az 1800-as években már híressé vált a berencsi káposzta, melyet a régi pecsétekben is szerepeltetnek. A reformáció óta a község lakosainak többsége református vallású. A református templom építésének pontos ideje nem ismert, de a középkori templomból megmaradt részek ma is benne vannak a templom épületében. 1779-ben renoválták, majd 1887-ben kelet felé bővítették, és ekkor építették a ma is álló tornyot.

A rendszerváltás óta a község jelentős fejlődésen ment keresztül. Megépült a vezetékes ivóvízhálózat, a gáz- és telefonhálózat, az utak 90%-át szilárd útburkolattal fedték. 1997-ben sokak szerint a környék egyik legszebb általános iskolája, majd 1999-ben orvosi rendelő és szolgálati lakás épült. Az önkormányzat további tervei közé tartozik egy Kékcse-Rétközberencs összekötő út megépítése, így könnyen megközelíthető lenne a Bodrogköz vagy a megye bármelyik területe. A lakosság nagy része még mindig a mezőgazdaságból él. Mint a többi szabolcsi faluban, itt is gondot okoz a munkanélküliség, de ezt valamelyest mérsékelték a községben megtelepedett vállalkozások. A vállalkozások számára csábító lehet, hogy a község része az adózási előnyöket nyújtó Záhony Vállalkozási övezetnek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovács Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Zborai Tiborné (független)[9]
  • 2019-től: Bagin László (független)[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10] 2013-ban 10% cigánynak, 90% magyarnak vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1887-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora