Terem (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Terem
Terem címere
Terem címere
Terem zászlaja
Terem zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester Csák István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4342
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség647 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terem (Magyarország)
Terem
Terem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 22° 16′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 22° 16′ 49″
Terem (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Terem
Terem
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Terem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terem témájú médiaállományokat.

Terem község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye kelet-délkeleti részén helyezkedik el, a Nyírség peremén. Közvetlenül a magyar-román határ mellett fekszik, határszéle délkeleten mintegy 2 kilométer hosszan esik egybe az államhatárral.

A térség nagyobb városai közül a megyeszékhely Nyíregyháza 57, Mátészalka 24, Nyírbátor pedig 13 kilométer távolságra fekszik, a környék kisebb települései közül Nyírvasváritól 3,5, Nyírkátától 10, Nyírbogáttól 15,5, Nyíradonytól 34, Piricsétől 14, Nyírbéltektől 22,5 kilométer választja el.

A közvetlenül szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Fábiánháza, kelet felől Mérk, délkelet felől Vállaj, dél felől Bátorliget, nyugat felől Nyírvasvári, észak-északnyugat felől pedig Nyírkáta; határszéle északnyugaton egy egészen rövid, kevesebb, mint 300 méteres szakaszon érintkezik Nyírbátor közigazgatási területének legkeletibb fekvésű részével is.

Különálló településrészei Sárgazháza a községhatár északi, illetve Nagyfenék a keleti határszéle közelében.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a Nyírbátortól a vállaji országhatárig húzódó 4915-ös út, amely a belterületének déli szélén halad el; Mátészalka és a 49-es főút felől a 4917-es úton érhegtő el. Bátorligetre az előbbi két út találkozásánál induló 49 149-es, Sárgaházára a 4917-es útból kiágazó 49 150-es számú mellékút vezet, Nagyfenék pedig egy önkormányzati úton érhető el, a 4915-ös út felől.

Története[szerkesztés]

Terem nevét az oklevelek 1332-ben említették először Banknetereme, majd 1354-ben Bankneytereme, 1413-ban p. Therem néven. 1332-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori Bereck fiainak Bohol-lal határos birtoka volt. 1354-ben a Báthori-család tagjai: Péter, Miklós mester és János fiai megosztoztak rajta, míg az ugyanitt található Szent Demeter tiszteletére szentelt egyház kegyuraságát közösen gyakorolják.
A 14. században a falu birtokosai a Báthori-család tagjai voltak.

A település a török korban elpusztult, s az azt követő évszázadokban nevét is alig említik.

Teremi-tó

1873-ban Mátészalka határának részeként, 1888-ban pedig mint Vállaj része van jegyezve, s közigazgatásilag 1952-ig Vállajhoz tartozott.

A 19. század végén, s a 20. század elején a Károlyi család-nak vannak itt tanyái, a területen szétszórva. Terem főként szétszórt tanyákból álló település. 1907-ben nevét Pusztateremként említik, ekkor hozzá tartozott Dohányos-major, Fűzfáskút-cselédlak, Viktor-telek, Erdészlak és Erdőőrlak.
1964-ben Pusztateremhez tartozott még Nagytanya, Ürgetanya, Rókatanya és az Udvarház nevű lakott terület is.

Terem mint önálló község a fenti településrészekből és az aporligeti Cserepes-tanya, valamint a vállaji Nagyfenék és Sárgaháza településrészekből 1952-ben jött létre.
Nevét az elpusztult falu emlékére kapta.

1971. április 15-től Aporligettel (ma Bátorliget) közös tanácsú községgé alakult. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község. 1990-től lett önálló önkormányzatú község.

A falu lakosságának nagy része még ma is elszórt tanyákon él. Terem 298 lakóházából az 1980-as adatok szerint csak 157 épült belterületen.
Legjelentősebb tanyái: Nagyfenék, Sárgaháza. Sárgaházán az 1950-es, 1960-as években még iskola is működött, azonban a belterület fejlődése az utóbbi években lelassult, sokan elköltöztek a településről és tanyáiról is a közeli Nyírbátorba, vagy a nagyobb városokba.

Terem határába olvadt Csaba elpusztult település is.

Csaba[szerkesztés]

Csaba egykor falu volt a mai Teremtől kissé északra, a Nyírkáta-Fábiánháza határszögben, azonban 1241-ben a tatárjáráskor elpusztult. Ma csupán a fennmaradt hely- és dűlőnevek őrzik emlékét: Csobaháza, Csobaházi-dűlő, Csobaházi nagy út.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Csák István (független)[3]
  • 1994–1998: Csák István (független)[4]
  • 1998–2002: Csák István (független)[5]
  • 2002–2006: Csák István (független)[6]
  • 2006–2010: Csák István (független)[7]
  • 2010–2014: Csák István (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Csák István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Csák István (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,1%-a magyarnak, 0,8% románnak mondta magát (30,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 5,5%, görögkatolikus 25,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,7% (37% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Volt majorsági cselédházak: Egy-egy hosszan elnyújtott, szarufás szerkezetű, két végén kontyolt, cserepes tető alatti épületben három, kétoldalt pitvarral közrefogott szabadkéményes közös konyha áll. A pitvarból jobbról és balról egy-egy szoba nyílik. Egy-egy ilyen épületben vagy négy család húzódhatott meg. A helyiségek téglapadlósak, famennyezetesek. A téglafalak alapozással készültek, mészhabarccsal vakolt oldalaik fehérre meszeltek.
  • Gazdasági épületek: a cselédházak közelében sorakozó – családonként rekeszekre osztott, favázas szerkezetű, hézagolt lécborítású cserepes kukoricagórék és az egymáshoz csatlakozó, téglafalú, egyforma disznó- és tyúkólak.

Források[szerkesztés]

  • Pesty Frigyes: Magyarország helynévtára Szatmár megye (1864)
  • Jakab László-Kálnási Árpád: A nyírbátori járás földrajzi nevei (1987)
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig (2008)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Terem Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]