Terem (település)
| Terem | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nyírbátori | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csák István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4342 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 646 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Terem
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 22° 16′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 22° 16′ 49″ | |||
Terem
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Terem weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terem témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Terem község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye kelet-délkeleti részén helyezkedik el, a Nyírség peremén. Közvetlenül a magyar-román határ mellett fekszik, határszéle délkeleten mintegy 2 kilométer hosszan esik egybe az államhatárral.
A térség nagyobb városai közül a megyeszékhely Nyíregyháza 57, Mátészalka 24, Nyírbátor pedig 13 kilométer távolságra fekszik, a környék kisebb települései közül Nyírvasváritól 3,5, Nyírkátától 10, Nyírbogáttól 15,5, Nyíradonytól 34, Piricsétől 14, Nyírbéltektől 22,5 kilométer választja el.
A közvetlenül szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Fábiánháza, kelet felől Mérk, délkelet felől Vállaj, dél felől Bátorliget, nyugat felől Nyírvasvári, észak-északnyugat felől pedig Nyírkáta; határszéle északnyugaton egy egészen rövid, kevesebb, mint 300 méteres szakaszon érintkezik Nyírbátor közigazgatási területének legkeletibb fekvésű részével is.
Különálló településrészei Sárgazháza a községhatár északi, illetve Nagyfenék a keleti határszéle közelében.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb megközelítési útvonala a Nyírbátortól a vállaji országhatárig húzódó 4915-ös út, amely a belterületének déli szélén halad el; Mátészalka és a 49-es főút felől a 4917-es úton érhegtő el. Bátorligetre az előbbi két út találkozásánál induló 49 149-es, Sárgaházára a 4917-es útból kiágazó 49 150-es számú mellékút vezet, Nagyfenék pedig egy önkormányzati úton érhető el, a 4915-ös út felől.
Története[szerkesztés]
Terem nevét az oklevelek 1332-ben említették először Banknetereme, majd 1354-ben Bankneytereme, 1413-ban p. Therem néven. 1332-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori Bereck fiainak Bohol-lal határos birtoka volt. 1354-ben a Báthori-család tagjai: Péter, Miklós mester és János fiai megosztoztak rajta, míg az ugyanitt található Szent Demeter tiszteletére szentelt egyház kegyuraságát közösen gyakorolják.
A 14. században a falu birtokosai a Báthori-család tagjai voltak.
A település a török korban elpusztult, s az azt követő évszázadokban nevét is alig említik.
1873-ban Mátészalka határának részeként, 1888-ban pedig mint Vállaj része van jegyezve, s közigazgatásilag 1952-ig Vállajhoz tartozott.
A 19. század végén, s a 20. század elején a Károlyi család-nak vannak itt tanyái, a területen szétszórva. Terem főként szétszórt tanyákból álló település. 1907-ben nevét Pusztateremként említik, ekkor hozzá tartozott Dohányos-major, Fűzfáskút-cselédlak, Viktor-telek, Erdészlak és Erdőőrlak.
1964-ben Pusztateremhez tartozott még Nagytanya, Ürgetanya, Rókatanya és az Udvarház nevű lakott terület is.
Terem mint önálló község a fenti településrészekből és az aporligeti Cserepes-tanya, valamint a vállaji Nagyfenék és Sárgaháza településrészekből 1952-ben jött létre.
Nevét az elpusztult falu emlékére kapta.
1971. április 15-től Aporligettel (ma Bátorliget) közös tanácsú községgé alakult. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község. 1990-től lett önálló önkormányzatú község.
A falu lakosságának nagy része még ma is elszórt tanyákon él. Terem 298 lakóházából az 1980-as adatok szerint csak 157 épült belterületen.
Legjelentősebb tanyái: Nagyfenék, Sárgaháza. Sárgaházán az 1950-es, 1960-as években még iskola is működött, azonban a belterület fejlődése az utóbbi években lelassult, sokan elköltöztek a településről és tanyáiról is a közeli Nyírbátorba, vagy a nagyobb városokba.
Terem határába olvadt Csaba elpusztult település is.
Csaba[szerkesztés]
Csaba egykor falu volt a mai Teremtől kissé északra, a Nyírkáta-Fábiánháza határszögben, azonban 1241-ben a tatárjáráskor elpusztult. Ma csupán a fennmaradt hely- és dűlőnevek őrzik emlékét: Csobaháza, Csobaházi-dűlő, Csobaházi nagy út.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Csák István (független)[3]
- 1994–1998: Csák István (független)[4]
- 1998–2002: Csák István (független)[5]
- 2002–2006: Csák István (független)[6]
- 2006–2010: Csák István (független)[7]
- 2010–2014: Csák István (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Csák István (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Csák István (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 611 | 619 | 647 | 646 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,1%-a magyarnak, 0,8% románnak mondta magát (30,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 5,5%, görögkatolikus 25,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,7% (37% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Volt majorsági cselédházak: Egy-egy hosszan elnyújtott, szarufás szerkezetű, két végén kontyolt, cserepes tető alatti épületben három, kétoldalt pitvarral közrefogott szabadkéményes közös konyha áll. A pitvarból jobbról és balról egy-egy szoba nyílik. Egy-egy ilyen épületben vagy négy család húzódhatott meg. A helyiségek téglapadlósak, famennyezetesek. A téglafalak alapozással készültek, mészhabarccsal vakolt oldalaik fehérre meszeltek.
- Gazdasági épületek: a cselédházak közelében sorakozó – családonként rekeszekre osztott, favázas szerkezetű, hézagolt lécborítású cserepes kukoricagórék és az egymáshoz csatlakozó, téglafalú, egyforma disznó- és tyúkólak.
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Magyarország helynévtára Szatmár megye (1864)
- Jakab László-Kálnási Árpád: A nyírbátori járás földrajzi nevei (1987)
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig (2008)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Terem települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Terem Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
