Rozsály

	Rozsály
; Rozsály címere	; Rozsály zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4971
Körzethívószám	44
	Népesség
Teljes népesség	706 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	52,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Rozsály Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 55′ 17″, k. h. 22° 48′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 17″, k. h. 22° 48′ 02″
	Rozsály Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
	Rozsály weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsály témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekszik, a magyar-román határ közvetlen közelében.

A szomszédos települések: észak felől Tisztaberek, északkelet felől Kishódos és Nagyhódos, kelet felől Méhtelek, dél felől Zajta, nyugat felől pedig Gacsály. Közigazgatási határa a belterülettől délnyugatra, egy rövid, kevesebb, mint egy kilométeres szakaszon egybeesik az országhatárral, így ott Atya (Atea) községgel is határos.

A környék jelentősebb, távolabb fekvő települései közül Csengersima 19, Csenger 25, Mátészalka pedig 55 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

A község központján keresztülhalad a 4143-as út, ez köti össze Gacsállyal és Nagyhódossal is. A tőle északra fekvő településekkel és a 491-es főúttal a 4132-es út, Csegölddel a 4146-os út, Zajtával pedig a 41 135-ös számú mellékút biztosít összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Rozsály megállóhely a központtól jó 2 kilométerre délnyugatra, külterületen helyezkedik el, a 4146-os út mellett.

Története[szerkesztés]

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből. 1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal írásmóddal szerepel.

A 15. században két Rozsály volt, nevüket Kisrosal és Naghrosal alakban írták. Nagyrozsály a Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék volt. Kisrozsály a 15. században az Atyai és Gacsályi családoké, de később ez is a Rosályi Kún családé lett.

Az uradalom központját, Rozsályt a 16. század végén már a rokon Kusalyi Jakcsokkal együtt bírták.1445-ben a hatalmas rozsályi uradalom már 50 településből állt, a tőle több mint 50 km-re levő Csaholy (Nyírcsaholy), Zalka (Mátészalka), Jármi, Jánosi (Kántorjánosi) és Hodász is hozzá tartozott. 1562-ben, mikor a török Szatmárt ostromolta, a környék urai Rozsályra menekültek. A török sereg a rozsályi várkastélyt is megostromolta, de az Egerből jött védősereg megmentette a felprédálástól. 1564-ben János Zsigmond Ecsed (Nagyecsed) ostromára menvén útba ejtette és elfoglalta.

A rozsályi uradalom mindaddig a Kúnoké maradt, míg Kún István főispánban – aki feleségétől Széchy Máriától elvált – ki nem halt. Ekkor leányágon a Maróthy családé lett, s mint vér szerinti rokonok még a Barkóczy, a Sennyei, a Ghillányi, a Vécsey és a gróf Majláth családok örököltek részeket. A 18. században és a 19. században a Lónyay család, a Surányi család, a Becsky család, az Ujhelyi, a Pogány és Rhédey családok is birtokosai lettek. 1878-ig a Maróthyak voltak a fő birtokosai, ekkor az Isaák család (Isaák Dezső) vette meg, s a régi Kún-kastélyt, melyet 1669-ben Karl von Strassaldo leromboltatott, felújíttatta, azonban a kastély később egy tűzvész alkalmával leégett. A 20. század elején birtokosa Isaák Elemér volt.

Amikor Rozsályon 1992-ben felbomlott a Rákóczi Mgtsz, a privatizálás mellett nyolcvanöt hektár föld önkormányzati tulajdonban maradt, melyet a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítvány kezelésébe került. Ennek révén a település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő venyige-bálázó alkalmazásával.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ignácz Zoltán (független)^[4]^[5]
1994–1998: Ignácz Zoltán (független)^[6]^[7]
1998–2002: Ignácz Zoltán (független)^[8]^[9]
2002–2006: Ignácz Zoltán (független)^[10]^[11]
2006–2010: Sztolyka Zoltán (független)^[12]
2010–2014: Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)^[13]
2014–2019: Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)^[14]
2019-től: Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	814	809	809	706
	2013	2014	2015	2021

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 16,2% cigánynak, 1,1% románnak, 0,9% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,8%, református 47,6%, görögkatolikus 19,5%, felekezeten kívüli 8,8% (10,5% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék református temploma – a régi, ismeretlen építésű idejű templom két, 17 méter hosszú falát érintetlenül hagyva – 1895-ben, a torony 1925-ben épült. A berendezést 1895-1896-ban készítették; a belső térben sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat, a nyugati félkörívben falazott kőszószék van. A szószék koronája és a karzat alatt elhelyezett támlás lóca feltehetően a 18. század végén készült.^[18]
Görögkatolikus temploma, melyben szép ikonok láthatók.
Maróthy János 1848-as huszárkapitány síremléke
A falu szülötte dr. Béres András néprajzkutató, levéltáros.
Rozsályi kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Elelmiszer.hu: Példaértékű a magyar önfenntartó falu Archiválva 2018. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
↑ Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Rozsály Helységnévtár
↑ Rozsály - legendás várak
↑ Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) 875 o. ISBN 963-00-1458-0. A torony építésének időpontja a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) ISBN 963-05-3683-8 kiadványban tévesen: 1927 (289. o.).

Források[szerkesztés]

Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.