Béres András (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Béres András
Dr. Béres András.jpg
Született 1928. május 16.
Rozsály
Elhunyt 1993. november 14. (65 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar[1]
Foglalkozása néprajzkutató,
levéltáros

Béres András (Rozsály, 1928. május 16.Debrecen, 1993. november 14.) néprajzkutató, levéltáros.

Életútja[szerkesztés]

Tanulmányait a debreceni tudományegyetemen végezte. 1950-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, majd 1957-től mint önálló kutató dolgozott ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezte ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője volt 1957–68 között. 1959-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1969. május 31-éig töltötte be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kérte áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől mint levéltáros végzett kutatómunkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa volt. Közben, 1983-ban megszerezte a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelentek meg az Ethnographiában, a Déri Múzeum Évkönyvében, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvében. Önálló kiadványként a Debreceni cifraszűr (1955), a Nádudvari fekete kerámia (1965), a Rozsályi népmesék (1967), az Arra van egy kőhíd rakva (1982), a Pásztorkonyha, pásztorételek (1984), a Hajnalpelika-rozsályi népmesék (1989) és a Betyárok nyomában (1990) jelentek meg.

Főbb kutatási területei: népmese, néptánc, népművészet, pásztorélet.

Emellett 1950 – azaz megalakulásától – a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban (táncleírásban) megjelent a Hortobágyi pásztortáncok, Mikepércsi csárdás, valamint a Rábaközi verbunk és dus.

Díjai[szerkesztés]

  • Szocialista Kultúráért (1954, 1970, 1975)
  • Az 1955–56-os évad legjobb tánccsoport vezetője (Táncművészek Szövetsége) (1956)
  • Kiváló Népművelő (1961)
  • MSZBT Aranykoszorús jelvény (1964)
  • A HIB Emlékérme (1973)
  • „Debrecenért” Emlékérem (1975)
  • Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1977)
  • TIT Aranykoszorús jelvény (1979)
  • Ifjúsági Érdemrend (1985)
  • Megyei Tanács elnöki dicséret (1985)
  • Debrecen Városért (1987)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002
  • Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861–1918, 1921, 1924–1943
  • Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977–1982
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)