Fehérgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat - Temple.jpg
Fehérgyarmat címere
Fehérgyarmat címere
Fehérgyarmat zászlaja
Fehérgyarmat zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Dr. Péter Csaba (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 4900
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség7981 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség153,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fehérgyarmat (Magyarország)
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 06″, k. h. 22° 31′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 06″, k. h. 22° 31′ 01″
Fehérgyarmat (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Fehérgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyarmat témájú médiaállományokat.

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.

Fehérgyarmat a Szamoshát tradicionális központja, a Szamos keleti partján fekszik a járás nyugati részében, népességszáma már nem éri el a 8 000 főt sem.

A települési hierarchia szerint Fehérgyarmat mezocentrumnak minősül, városkategória alapján kisváros, azonban megyei viszonylatban véve is középvárosként azonosítható (a megye 9. legnagyobb lélekszámú települése). A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a települést járásközpontként definiálja. Fehérgyarmat járási székhely és a járási igazgatási, oktatási, kulturális és gazdasági központi szerepből adódóan, népességszámához képest, rendkívül funkciógazdag település

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. Tiszabecs 28,5 km, Penyige 4 km, Tarpa 11 km, Tunyogmatolcs 5 km, Cégénydányád 6,5 km, Zsarolyán 7,5 km távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 491-es főúton; vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta- és a Debrecen-Fehérgyarmat vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Fehérgyarmatot honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században.

Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város – a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető – fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthori-család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, melynek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződésig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. 1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb cigány és ukrán közösség is él a városban.[2]

Demográfia, foglalkoztatás, civil szerveződés[szerkesztés]

A KSH nyilvános adatbázisaiban rendszeresen közzétett adatok alapján Fehérgyarmat 2000 utáni népességfejlődését vizsgálva negatív tendenciák figyelhetőek meg. Az elmúlt 10 év során több mint 1100 fővel (12%-kal) csökkent a település lakónépessége. A város népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 151,7 fő/km2 , a település 1 km2 -re jutó állandó lakosainak száma 1990-től folyamatosan csökkent. Fehérgyarmatra is az országos tendenciák jellemzőek: fokozatosan csökken a fiatalkorúak száma és aránya, valamint növekszik az időskorúak aránya. A korosztályos vizsgálat során kitűnik, hogy a legdrasztikusabban a fiatalkorosztályba tartozó egyének száma csökken. A fiatal korosztály csökkenése ellenére az oktatási kapacitás a városban továbbra is kihasznált, mivel a járásban egyedül Fehérgyarmaton található középiskola, ahol fogadják a környékbeli továbbtanulni vágyó gyermekeket. Egyedül a 60 év fölöttiek esetében mutatható ki növekedés, amely a város lakosságának elöregedését vetíti előre. Összefoglalva Fehérgyarmat foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetét komplexen, több tényező együttes hatása determinálja. A 2008-2009 között kibontakozó gazdasági válság alapvető létbizonytalanságot teremtett a település vállalkozói struktúrájában, mely kiadáscsökkentésre sarkalta a vállalkozásokat, ennek keretében elbocsátások következtek be, emelkedett a munkanélküliség aránya lakosságon belül. A helyzet harmonizálása érdekében nagyléptékű beruházások jelentenének megoldást, azonban a településen hiányoznak a nagy tömegeket foglalkoztatni képes cégek, vállalkozások. Ennek oka elsősorban Fehérgyarmat periférikus helyzete, mely meghatározó tényezőt képez az ide települni vágyó cégek szempontjából. A rossz közlekedési állapot, a központoktól való nagy távolsága Fehérgyarmatnak egyik fő hátrányát képezi. Fehérgyarmaton a civil szféra jelenléte kimondottan erősnek nevezhető, mely jelentősen hozzájárul a helyi társadalmi kohézió erősítéséhez. A társadalmi szemléletformálásban betöltött szerepük számottevőnek mondható, működésükkel kulturális életének szerves színfoltját képezik, mindemellett pedig a város közösségi életének szervezésében kap nagy hangsúlyt létük. Fehérgyarmat civil szervezetei tevékenységük és célcsoportjaik alapján meglehetősen sokfélék. Megtalálhatóak a klasszikus hagyományőrző körök, a vallási és sport tematika köré épült szerveződések. Ezen kívül az óvodákhoz, iskolákhoz és az egész városhoz kapcsolódó egyéb baráti körök, alapítványok szintén aktív résztvevői a város kulturális életének.

Gazdaság[szerkesztés]

Fehérgyarmat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik járásközpontja, szerepe a térség gazdaságában kiemelkedő. A városban található Ipari Park, mely kiépített infrastruktúrával rendelkezik, viszont a betelepült vállalkozások nagy része nem termelő tevékenységet folytat, csak szolgáltat. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások számában megyei szinten előkelő helyet foglal el a település, viszont e vállalkozások mind KKV kategóriába számítanak. A működő vállalkozások számában 2010 óta volt egy emelkedés, s a 2000-es évek közepétől folyamatos csökkenés tapasztalható. Ez nem csak a városra jellemző jelenség, hanem a járásra, s megyére és az országos adatokban is ez mutatkozik meg. Sajnos ennek az oka, hogy a vállalkozások tőkeszegények, a továbblépéshez, fejlesztéshez saját forrásokkal nem rendelkeznek és sajnos hitelt sem kapnak. A vállalkozások létszám adatai alapján látható, hogy mikro vállalkozás adja ki a teljes összeg 95%-át, 3,82% a kisvállalkozások aránya, a közepeseké 0,87%, s nagyvállalkozás – 250 fő feletti munkavállalóval – nincs is a városban. A város részesedése a megyei szummából minden vállalkozás méret esetében 2-3 % között van. Az ágazat szerint megoszlás alapján a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműipar, a 2-ik legtöbb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, harmadik az építőipar, 4-ik az ipar s ötödik a mezőgazdaság ágazatokból kerül ki. Fehérgyarmat belterületétől 1 km-re, egy 16,43 ha-os területen található a járás egyetlen ipari parkja. A park területén az infrastruktúra (csatorna, villamos energia, gáz, közvilágítás, úthálózat) kiépített, részben kiegészítő szolgáltatások is biztosítottak. Az Ipai Park közvetlen bekötőúttal kapcsolódik a 491. számú főúthoz. A bekötőút csak egysávos, az útpálya-szerkezet teherbírása alacsony. Fehérgyarmat gazdasági életében a turizmus periférikus szerepű, a megtermelt jövedelmek csak kis része származik az idegenforgalomból. A térségben elsősorban a Tiszához és mellékfolyóihoz, valamint a természetvédelmi területekhez köthető vízi- és ökoturizmus, továbbá a falusi turizmus jellemző.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király adományozta a településnek a kenyérmezei csata emlékére. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
  • Római katolikus templomát, amely késő barokk stílusban épült, 1816. szeptember 25-én szentelték fel.[3] A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.
  • Görögkatolikus templom
  • Park (Tisza emlékműszobor, Kossuth-szobor, Sárkányos díszkút, A világháborús emlékszobor, Erdélyi kapu, Bátori templom, (Kastély) stb.) A hagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 nyarán a toborzó körútja során Fehérgyarmaton, a ma róla elnevezett parkban tartott toborozó beszédet.
  • Városi Galéria
  • A Birhó, a fehérgyarmati erdő amely a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzetbe tartozik.
  • Fehérgyarmati Gyógyvizű Strandfürdő
  • Turul-szobor[4]

Itt született[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

  • Deák Ferenc Gimnázium és Kollégium
  • Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági, Informatikai és Ügyviteli Szakgimnáziuma
  • Kisvárdai SZC Móricz Zsigmond Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Fehérgyarmati Bárdos Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Rendezvények[szerkesztés]

Gyarmati Vigasságok

  • Időpontja: minden év augusztus 20-ához legközelebb eső szombat és vasárnap.
  • Helyszíne: a város központjában található csodálatos Kossuth-park.
  • Résztvevői: Gyarmat utónévvel rendelkező magyar és a határon túli települések. A vendég települések múltjukkal, és jelenükkel ismertetik meg az idelátogatókat: tradicionális népviselet, gasztronómia, néptánc.
  • Egyéb programjai: mesterségek bemutatója, terepíjász és harci lovas-íjász bemutató, ősi konyha - régi ízek, vásári bábjáték, kirakodóvásár, táncház, kézműves gyermek-játszóház.

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Városi Strandfürdő
  • Kürtgyarmat Tanuszoda
  • Városi Sportpálya
  • Teniszpálya
  • Városi Sportcsarnok

Egészségügyi intézmények[szerkesztés]

Kórházak[szerkesztés]

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház - Fehérgyarmati Kórház és Gyógyfürdő

Gyógyszertárak[szerkesztés]

  • Fehér Kígyó Gyógyszertár
  • Kazay Patika
  • Rozsnyay Gyógyszertár
  • "TOPÁZ" Gyógyszertár (kórház)

Felnőtt háziorvosok[szerkesztés]

  • Dr. Illés Ildikó
  • Dr. Révész Rita
  • Dr. Tóth József

Gyermek háziorvosok[szerkesztés]

  • Dr. Simon Zsuzsanna Irén
  • Dr. Kovács Sándor

Kulturális helyek[szerkesztés]

Móricz Zsigmond Városi Művelődési Ház

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár

Média[szerkesztés]

Tv: Városi Televízió Fehérgyarmat

Rádió: Rádió Som

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  3. [Forrás: http://5mp.eu/web.php?a=romaikatolikusfgy&o=cynvR_6Te7]
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Fehérgyarmat
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyarmat témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]