Ugrás a tartalomhoz

Újdombrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újdombrád
Újdombrád címere
Újdombrád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterSzoboszlai József (független)[1]
Irányítószám4491
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség612 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′, k. h. 21° 56′48.233333°N 21.933333°EKoordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 21° 56′48.233333°N 21.933333°E
Újdombrád (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Újdombrád
Újdombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Újdombrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újdombrád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Újdombrád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Rétközben, a vármegye északnyugati széle közelében fekszik, Dombrádtól 5 kilométerre délnyugatra, a megyeszékhely Nyíregyházától pedig 32 kilométerre északkeletre.

Három irányból, nyugatról, északról és keletről is dombrádi külterületekkel határos; a további közvetlen szomszédai: délkelet felől Demecser, dél felől Kék, délnyugat felől pedig Beszterec.

Megközelítése[szerkesztés]

Ma csak közúton közelíthető meg, Tiszatelek vagy Dombrád érintésével, a 3834-es úton. Korábban érintette a Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú dombrádi vonala is, de 2009 óta azon a vonalon szünetel a vonatközlekedés.

Története[szerkesztés]

A dombrádi határ délnyugati részén a mocsaras tájból kiemelkedően, két, a környezetéhez viszonyítva magasabb fekvésű terület volt Borgászka és Karkhalom tanya. A két tanya közötti területen az 1900-as századfordulón kezdtek lakóházakat építeni, és folyamatosan letelepedni, főleg a környező tanyavilágban élő családok (Dombóc-, Ferenczy-, Veress-, Tóth tanya). Generálta az egységes településsé formálódást az 1905-ben átadott, Nyíregyházától Dombrádig megépült Nyírvidéki Kisvasút, amely az egész Rétköz életében fontos szerepet játszott. A vasúttal szinte egy időben épült a tájegység legnagyobb szeszgyára a karkhalmi tanyára. A II. világháború végére kialakult a mai településszerkezet. 1962-től Dombrád község tanácsi kirendeltségeként működött a település, mely ebben az időszakban még 1000 fő feletti lakónépességgel rendelkezett. Ennek megfelelően az általános iskola is 8 osztállyal működött. 1962-ben kultúrház épült a település központjában, melyben később helyet kapott és működött a mozi, és a mai napig helyet ad a háziorvosi rendelőnek, legújabban pedig a gyógyszertárnak is. A folyamatos népességcsökkenés következtében 1975-től csak az alsó tagozat oktatása folyik helyben. A 80-as évek elején kiépült az ivóvízhálózat, valamint a belterület nagy részét mentesítő csapadékvíz-hálózat. A 90-es évek elején szilárd burkolatot kaptak az utak, kiépült a gázhálózat illetve a telefonhálózat. A szeszgyár az 1992-ben bekövetkezett felszámolásáig 20-30 család megélhetését biztosította.[3] A kisvasút forgalmát 2009-ben állították le.

Újdombrád a megye legnagyobb tanyájaként 1988-ig Dombrád része volt, 1989. január 1. óta önálló település.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Harsányi Menyhért (független)[4]
  • 1994–1998: Harsányi Menyhért (független)[5]
  • 1998–2002: Kállai András (független)[6]
  • 2002–2006: Kállai András (független)[7]
  • 2006–2010: Kállai András (független)[8]
  • 2010–2014: Kállai András (független)[9]
  • 2014–2019: Kállai András (független)[10]
  • 2019–2024: Szoboszlai József (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
742
749
748
699
607
612
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,9%, református 46%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 1,8% (11,7% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,2-0,2% szlovénnek és németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,5% volt római katolikus, 37,7% református, 5,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 3,8% felekezeten kívüli (23,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A Felső–Szabolcsi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapja
  4. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  6. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Újdombrád Helységnévtár
  13. Újdombrád Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]