Nyírkarász
Nyírkarász | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szalmási József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4544 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2212 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 55,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 41,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 22° 06′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 22° 06′ 02″ | |||
Nyírkarász weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkarász témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírkarász község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda, Baktalórántháza és Vásárosnamény városok között, a kistáj középső részén.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Gyulaháza, délkelet felől Nyírmada, dél-délkelet felől Rohod, dél felől Petneháza, nyugat felől pedig Nyírtass.
Megközelítése[szerkesztés]
Központja csak a Kisvárda-Baktalórántháza között húzódó 4105-ös úton érhető el, a két végponti város irányából. Keleti külterületei között elhalad a 4106-os út is.
Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, attól mintegy 8 kilométerre keletre helyezkedik el. Ahhoz képest, hogy a főút alig több mint 6 kilométerrel halad el a település mellett, csak aránylag nagy kerülővel érhető el abból az irányból.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település neve bizonytalan eredetű. Valószínű, hogy a Karász helynév a személynévként alkalmazott magyar kárász halnévből keletkezett, de más vélemény szerint a káliz népnévből ered. A tájegységre utaló Nyír előtagja megkülönböztetésre szolgál.
Története[szerkesztés]
Nyírkarász a fellelhető oklevelek szerint valószínűleg már a 13. század végén állhatott. Neve az oklevelekben Karaz, Karos, Charas és Garaz alakokban fordult elő. A 14. század elejétől az ez idő tájt megalakuló nemesi vármegye rendszeresen itt tartotta üléseit, egészen a 18. század közepéig. A 13. század végén, 14. század elején a település birtokosai Sándor bán és fiai voltak. Az oklevelekben Karászinak is nevezett Sándor bán első ismert őse nagyapja, a 13. század első felében élt Drugh. Róla nevén kívül más adat nem maradt fenn. Fiáról, (Drugh fia Sándor) Sándorról azonban több oklevél is megemlékezik. Ez a Sándor karászi birtokán várat is építtetett. Karász egészen 1328-ig maradt tulajdonuk.
A falu a 15. században Perényi Pál birtoka lett. Özvegye 1481-ben bizonyos kártételek kiegyenlítése végett egy részét átengedte a szomszédos településen, Madán birtokos nemeseknek. A 16. században a Bacskai, a Tárkányi, az Ibrányi, a Derecsényi, a Garai és a Soós családok voltak a birtokosai. 1618-ban Tárkányi Istvánnak, Ramocsaházi Istvánnak, Horváth Józsefnek, Szintei Mártonnak és Parasznyai Józsefnek 20 jobbágya volt a településen.
A 19. század közepén Karász lakosainak száma 1603 fő volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Félegyházi Gábor (független)[3]
- 1994–1998: Félegyházi Gábor (független)[4]
- 1998–2002: Félegyházi Gábor (független)[5]
- 2002–2006: Félegyházi Gábor (független)[6]
- 2006–2010: Félegyházi Gábor (független)[7]
- 2010–2014: Félegyházi Gábor (független)[8]
- 2014–2019: Szalmási József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Szalmási József (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 20%, görögkatolikus 32,9%, felekezeten kívüli 1,9% (12% nem válaszolt).[11]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Földvár
- 1848-as emlékmű
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1942. július 19.-én Dudás Illés gépészmérnök, egyetemi tanár.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nyírkarász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírkarász Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Nyírkarász hivatalos weboldala
- Nyírkarász az utazom.com honlapján
- Fényes E., Borovszky S.
Irodalom[szerkesztés]
- Juan Cabello: A Karásziak vára; Várak, kastélyok, templomok folyóirat, 2008. október, 12-14. oldal