Nyírkarász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírkarász
Nyirkarasz2016.jpg
Nyírkarász címere
Nyírkarász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Jogállás község
Polgármester Szalmási József (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4544
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 2373 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 41,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírkarász (Magyarország)
Nyírkarász
Nyírkarász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 22° 06′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 22° 06′ 02″
Nyírkarász (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírkarász
Nyírkarász
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkarász témájú médiaállományokat.

Nyírkarász község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyírkarász község az Északkeleti-Nyírség területén található, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében; Kisvárda, Baktalórántháza és Vásárosnamény városok között, a kistáj középső részén. A 4-es főúttól mintegy 8 km-re helyezkedik el. Nyírtass, Gyulaháza, Nyírmada, Rohod és Petneháza községekkel határos.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve bizonytalan eredetű. Valószínű, hogy a Karász helynév a személynévként alkalmazott magyar kárász halnévből keletkezett, de más vélemény szerint a káliz népnévből ered. A tájegységre utaló Nyír előtagja megkülönböztetésre szolgál.

Története[szerkesztés]

Nyírkarász a fellelhető oklevelek szerint valószínűleg már a 13. század végén állhatott. Neve az oklevelekben Karaz, Karos, Charas és Garaz alakokban fordult elő. A 14. század elejétől az ez idő tájt megalakuló nemesi vármegye rendszeresen itt tartotta üléseit, egészen a 18. század közepéig. A 13. század végén, 14. század elején a település birtokosai Sándor bán és fiai voltak. Az oklevelekben Karászinak is nevezett Sándor bán első ismert őse nagyapja, a 13. század első felében élt Drugh. Róla nevén kívül más adat nem maradt fenn. Fiáról, (Drugh fia Sándor) Sándorról azonban több oklevél is megemlékezik. Ez a Sándor karászi birtokán várat is építtetett. Karász egészen 1328-ig maradt tulajdonuk.

A falu a 15. században Perényi Pál birtoka lett. Özvegye 1481-ben bizonyos kártételek kiegyenlítése végett egy részét átengedte a szomszédos településen, Madán birtokos nemeseknek. A 16. században a Bacskai, a Tárkányi, az Ibrányi, a Derecsényi, a Garai és a Soós családok voltak a birtokosai. 1618-ban Tárkányi Istvánnak, Ramocsaházi Istvánnak, Horváth Józsefnek, Szintei Mártonnak és Parasznyai Józsefnek 20 jobbágya volt a településen.

A 19. század közepén Karász lakosainak száma 1603 fő volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2014-es választás eredményei, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Juan Cabello: A Karásziak vára; Várak, kastélyokk, templomok folyóirat, 2008. október, 12-14. oldal