Nyírcsaholy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírcsaholy
Nyírcsaholy címere
Nyírcsaholy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Magyar Csabáné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4356
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2198 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 65,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírcsaholy (Magyarország)
Nyírcsaholy
Nyírcsaholy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 22° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 22° 20′ 09″
Nyírcsaholy (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírcsaholy
Nyírcsaholy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírcsaholy témájú médiaállományokat.
A nyírcsaholyi zsidó mártírok emléktáblája a mátészalkai zsinagógában

Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mátészalkától 6 km-re délre a Kraszna közelében.
Vonattal elérhető Mátészalka–Nagykároly-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét szláv eredetűnek tartják, más vélemény szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Története[szerkesztés]

Nyírcsaholy nevét az oklevelek 1213-ban említették először, majd 1270-ben p. „Chahol” néven volt említve a Káta nemzetségbeli Panyit fia Györggyel, a Csaholyi család egyik ősével kapcsolatban, akit a Kraszna megyei Derzsiki Derzsik vádolt meg erőszakoskodásai miatt.

Panyit másik fia „Magas” Lénárd 1221-ben a Kraszna megyei Csizér birtokosaként volt említve.

1251-ben egy oklevél szerint a csaholyiak ősei Tunyog birtokot az itt felépült Csaholyi Szűz Mária tiszteletére szentelt monostornak adományozták.

1270-ben a település a Káta nemzetség csaholyi ágának birtokaként említették „p. Chahol” néven, a csaholyi ág itt felépített monostorát1325-ben, más vélemény szerint 1527-ben „Chahalmonustrea” néven említették először. Az egykori monostor emléke a falu Monostoroscsaholy (Monostoraschahol) elnevezésében maradt fönn. A Csaholyi családnak Csaholy nevű birtokai voltak még Monostoroscsaholy-on kívül Közép-Szolnok vármegyében fekvő Magyarcsaholy, Oláhcsaholy és a mára már elpusztult Középső-Csaholy is.

Monostoroscsaholyon és a szomszédos Szalkán volt a nagy csaholyi uradalom központja, és mint ilyen, a forgalmasabb helyek közé számított, vásárjoggal is rendelkezett.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Pál nevű papja ekkor négy, 1333-ban három, majd 1334-ben ismét négy garas pápai tizedet fizetett.

1429-ben Zsigmond király udvari hívei, Csaholyi István János nevű fia és Csaholyi László boszniai török ellenes harcukért és ottani fogságba esésükért új adományt nyertek valamennyi birtokukra, így a közelben fekvő Szalka, Hidaskocsord, Nagykocsord, Tunyog, Jármi, Parasznya, Györgyteleke, Sonkád, Botpalád, Csenger, Jánosi és más birtokaira is.

A 17. században több csapás is érte a települést: a környéken bóklászó törökök és a német hadak teljesen elpusztították a csaholyiak erődített végvárával együtt, és 1604-től az 1800-as évek elejéig csak puszta volt.

1944-ben a holokauszt során több tucatnyi zsidó családot hurcoltak el a településről Auschwitzba, ahol túlnyomó többségük életét vesztette.

1960. február 26-án zajlott le a nyírcsaholyi asszonylázadás az erőszakos téeszesítés ellen. 300-400 elkeseredett asszony tüntetett a kollektivizálás ellen ás azért, hogy az erőszakkal kikényszerített termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat visszakapják. Megkíséreltek behatolni a tanácsházára. A hatalom mozgósította a rendőrséget, akik erőszakkal, gumibotozva oszlatták fel az összegyűlt nőket majd számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. A legsúlyosabb büntetés két év börtön és 1000 forint vagyonelkobzás volt. 2012-ben emlékükre a településen emlékművet állítottak és a falu tanulmányt készíttetett a történtekről.

Nyírcsaholy újranépesítése[szerkesztés]

Csaholyt 1727-ben Bencze Sámuel kapta meg, 1747-ben részbirtokot kapott itt gróf Teleki Ádám is, majd az 1800-as évek elejétől a gróf Teleki, gróf Károlyi, Ujhelyi, Irinyi és más családok is birtokosai lettek, az 1900-as évek elejétől pedig a báró Uray, Budaházi, Szalkai és Berger családoké volt.

A falu ujranépesítése 1812-ben elkezdődött, ekkor 5 tót család érkezett ide és 1822-ig tartott a betelepedés. A faluba ez idő alatt római- és görög katolikus tót ajkú népek érkeztek a Felvidékről: Zemplén, Sáros, Abaúj és Ung vármegyékből.

Az újranépesülés adatai évek szerint:

1828-ban 762, 1839-ben 678, 1863-ban 1490, 1873-ban 1613, 1888-ban 1370, 1898-ban 1725, 1907-ben 1901 lakosa volt a településnek.

Az 1910-es népszámláláskor már 2004 lakosa volt a településnek. Ebből 1035 római katolikus, 696 görög katolikus és 176 református volt.

A 20. század elején Nyírcsaholy Szatmár vármegye Mátészalkai járásához tartozott.

Nevezetes személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára
  • Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírcsaholy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 24. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]