Kék (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kék
Kék címere
Kék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállás község
Polgármester Poór Sándor (független)[1]
Irányítószám 4515
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1935 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség87,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kék (Magyarország)
Kék
Kék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 08″, k. h. 21° 52′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 08″, k. h. 21° 52′ 42″
Kék (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kék
Kék
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat.

Kék község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett fekvő település.

Beszterec 7 km, Demecser 4 km, Nyírbogdány 7 km, Vasmegyer 12 km, Tiszarád 14,5 km, Tiszatelek 17 km, Nagyhalász 22 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar kék színnévből ered; azonban ebben az időben (első írásos említése 1268-ból ered) ez a szó még a zöld színt is jelentette. Valószínűleg a természetes tájra vonatkozott. A közelben van még Kékcse településnév és egy Kéklő nevű domb is.[3]

Története[szerkesztés]

Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.

1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagynak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek néven van nevezve.

1554-ben Serédy István és Várdai Mihály megosztoznak rajta. 1630-ban, miután a Várday család kihalt, a birtok újból a kincstárra szállt vissza.

1739-től 1763-ig lakatlanul állt.

A 18. század második felétől a 19. század első feléig azonban már több birtokosa is ismert: a Tatár, Pap, Szalánczy, Szegedy, Rédey, Gönczy, Jármy, Irinyi, Verbay, Tahy, gróf Vay, Soós, Olasz, Nemes, Megyery, Laskay, Krucsay, és Kriston családok voltak birtokosai.

A 20. század elején nagyobb birtokosa volt a Tóth család, Tóth István.

A település érdekes elnevezésű dűlőnevei voltak: Kormoly, Gyalap tó, Gemes-sziget.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Medgyesi István (független)[4]
  • 1994–1998: Medgyesi István (független)[5]
  • 1998–2000: Medgyesi István (független)[6]
  • 2001–2002: Poór Sándor (független)[7][8]
  • 2002–2006: Poór Sándor (független)[9]
  • 2006–2007: Poór Sándor (független)[10]
  • 2007–2010: Poór Sándor (független)[11]
  • 2010–2014: Poór Sándor (független)[12]
  • 2014–2019: Poór Sándor (független)[13]
  • 2019-től: Poór Sándor (független)[1]

A településen 2001. március 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

2007. augusztus 26-án újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Kéken, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával szemben meg is nyerte azt.[11]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1818-ban épült.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos 324. o.
  4. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. a b A 2001. március 11-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. március 11. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. a b Kék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]