Penészlek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Penészlek
Dózer horgásztó
Dózer horgásztó
Penészlek címere
Penészlek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4267
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1037 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség27,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Penészlek (Magyarország)
Penészlek
Penészlek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 06″, k. h. 22° 08′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 06″, k. h. 22° 08′ 34″
Penészlek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Penészlek
Penészlek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Penészlek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Penészlek témájú médiaállományokat.

Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség délkeleti csücskében fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 67 kilométer távolságra, közvetlenül a román határ mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Ömböly, észak felől Nyírbéltek, délnyugat felől pedig Fülöp. Határszéle délen és keleten, összesen mintegy 9 kilométer hosszan egybeesik az államhatárral; a legközelebbi szomszédos települések a határ túloldalán: kelet felől Piskolcliget, délkelet felől pedig Érkörtvélyes.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg határán van. Az évi napsütéses órák száma mintegy 2000 óra, a középhőmérséklet 9,6–9,8 °C, az átlagos csapadékösszeg 560–590 milliméter. Az uralkodó szélirány az északkeleti.

Erdőtársulásaira az akác, a nemes nyár és a fenyő jellemző: kisebb területet borítanak a tölgyesek, a lágy lombúak és a hazai nyárak. Növénytársulásait főként homokpuszta-rétek, magyar kökörcsin, réti angyalgyökér alkotják. Talajai: futóhomok, humuszos homok és lápos réti talajok.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a Nyírbátor-Nyírábrány közti 4906-os úton. Az ország távolabbi részei felől – a megközelítés irányától függően – vagy a 48-as főútról Nyírábránynál, vagy a 471-es főútról Nyírbátornál letérve közelíthető meg a legegyszerűbben. Belterületét a 4906-os út épp csak súrolja, központjába a 49 125-es számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal Nyírábrány vasútállomása kínálja, nagyjából 15 kilométerre délnyugatra; a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal és a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal közös szakaszának Nyírbátor vasútállomása körülbelül 23 kilométerre fekszik északi irányban.

Története[szerkesztés]

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak. Biztos adat csak 1327-ből van reá, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. Úgy tűnik, hogy a kisbirtokos nemesi család a 15. századra kihalt. A 14. században a kisnemesi Penészleki család, a 15. században az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai. 1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként. Ő sem sokáig bírta, mert 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg. A 16. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyayaknak adott királyi adományt. 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta. 1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben – legalábbis egy része – még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky – örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott. A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak. A 18. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be. A 19. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt.

Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének. Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

A Penészlek falunév szláv eredetű; nem lehetetlen, hogy a pleso („tó”) jelentésű szóból képzett Plesbnikból ered, mert a falu határában több nagy tó is volt (Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét).

Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez is tartozott: Középszolnok, Bihar Szatmár és Szabolcs vármegyékhez. Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt. 1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott. 19381945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták. 19451950 között a megyék közötti terület- átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került. 1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Izsák Győző (független)[3]
  • 1994–1998: Klenik Sándorné (független)[4]
  • 1998–2002: Klenik Sándorné (független)[5]
  • 2002–2006: Klenik Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Kuprák József (független)[7]
  • 2010–2014: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,8%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (0,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,9%, református 10,4%, görögkatolikus 64,5%, felekezeten kívüli 1,8% (7,1% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom – Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete. Takács István mezőkövesdi templomi festőművész készítette a templom freskóit, amit később az akkori segédje, id. Dudás János mezőkövesdi festő javított ki, mivel az egy tűzeset oltásának alkalmával a nagy vízmennyiségtől megrongálódott.
  • Helytörténeti gyűjtemény.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  5. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Penészlek Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]