Ugrás a tartalomhoz

Szamostatárfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva haranglábja légi felvételen
Szamostatárfalva haranglábja légi felvételen
Szamostatárfalva címere
Szamostatárfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállásközség
PolgármesterKirály Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4746
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség293 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 28″, k. h. 22° 39′ 56″47.874432°N 22.665437°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 28″, k. h. 22° 39′ 56″47.874432°N 22.665437°E
Szamostatárfalva (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szamostatárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamostatárfalva témájú médiaállományokat.

Szamostatárfalva község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

A vármegye keleti peremvidékén fekszik, a Szatmári-síkság szamosháti részén, a Szamos mentén. Lakott területei és közigazgatási területének túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkednek el, de egy kisebb határrésze a bal parton található.

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Csegöld, délkelet felől Szamosbecs, délnyugat felől pedig Szamosangyalos. A legközelebbi város Csenger, légvonalban kb. 4,5, közúton mintegy 8 kilométerre.

A térség más jelentősebb települései közül Fehérgyarmat 21, Mátészalka 34, Nyírbátor 49, Cégénydányád pedig 14 kilométer távolságra található.

Csak közúton közelíthető meg, Szamosbecs felől a 49-es főútból kiágazó 41 141-es számú mellékúton, Csegöld felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton.

Neve személynévi eredetű, mely a tatár népnévből keletkezett. A Szamos jobb partján fekvő falu névadója az a Gutkeled nemzetségbeli Tatár nevű ember volt, akihez - a fennmaradt oklevél szerint - 1181-ben a czégényi monostor jobbágyai szöktek.

Szamostatárfalva a Szamoshát legrégibb települései közül való. A faluban és környékén újkőkorszaki gepida és hun leletek kerültek felszínre.

Nevét 1181-ben, a czégényi monostor határjárása alkalmával említették először és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tatárt nevezték meg birtokosául. 1213-ban egyik lakosát, az idevaló Mikót buti György vádolta meg leányának erőszakkal való elszöktetésével. 1322-ben itt keltezte levelét a vármegye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus (Ehelleus) és 4 szolgabírája. 1323-ban a Gutkeled nemzetségből való Kútéri „Tatár” István a megye egyik szolgabírájaként, valamint Lázári és Daróc birtokok ügyében volt említve. Később pedig ugyanő királyi ember volt a Péter fia:Pető mester, Németi város bírája és Darahi Mihály fia: Péter közötti perben. 1355-ben bírsággal sújtották egy perügyben meg nem jelenés miatt Tatárházi István fiait Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és a Balog-Semjén nemzetségbeli Semjéni Iván fiát Demetert, majd 1356-ban, és ugyanekkor „Tatár” Miklós kiküldött volt. 1356-ban „Tatár” István fia: János eskütárs volt a Gutkeled nemzetségbeli Börvelyi István fia András és a Káta nemzetségbeli Csaholyi János fia Sebestyén perében.

1406-ban Tatárfalvi Tamás fia Ambrus 14 M. bírság lefizetése mellett kapta zálogba rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét.1411-ben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei: Anna és Margit tettek panaszt Vetési Ambrus ellen, mivel elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1499-ben birtokosául Mikola Mihályt jegyezték fel.

A 15. és a 19. század között fő birtokosa Csomaközy Zsigmond, Szegedy Ferenc és Diószeghy Sámuel, akik a falut királyi adományként kapták. 1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalvaként írták. 1857-ben birtokosai az Ilosvai, a Décsei és a Mészáros családok voltak.

A településen 2007. augusztus 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[20]

2022. július 3-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, mert a korábbi faluvezető 2021. december 31-ével, nyugdíjazása miatt lemondott posztjáról.[21] A két időpont közti aránylag nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, hiszen a járványhelyzet idején nem lehetett választásokat tartani Magyarországon.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
308
312
309
307
294
285
284
293
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 34,1% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,6%, református 71,9%, görögkatolikus 3,3%, felekezeten kívüli 3,3% (17,9% nem válaszolt).[23]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 4,1% románnak, 0,3% ukránnak (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,7% volt római katolikus, 78,6% református, 2% görög katolikus, 1% ortodox, 2% felekezeten kívüli (14,6% nem válaszolt).[24]

  • Református templom – késő román és kora gótikus stílusban épült.
  • Fa harangláb – a református templom előtt áll, harangját 1650-ben öntötte Eperjesen Wierdt György.
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. (Budapest, 1940.)
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. (Nyíregyháza, 2008.)
  • Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML
  1. 1 2 "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 15. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 15. 4. p.
  5. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 4.
  6. "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  7. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 11.
  8. "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 11.
  10. "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 21. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 11.
  12. "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2006. október 2. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. 1 2 "Szamostatárfalva időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2007. augusztus 12. Hozzáférés: 2020. március 11.
  14. "Polgármestert választottak" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2007. augusztus 13. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 2007. aug. 13. 1. p.
  15. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. március 11.
  16. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 4.
  17. "Önkormányzati választás 2014" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2010. október 14. Hozzáférés: 2020. március 11. == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  18. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 10.
  19. "Szamostatárfalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. július 3. Hozzáférés: 2022. július 12.
  20. "2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2007. Hozzáférés: 2020. május 31.
  21. "Négy szabolcsi településen is polgármester-választás lesz". szabolcshír.hu. 2022. június 29. Hozzáférés: 2022. július 12.
  22. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  23. Szamostatárfalva Helységnévtár
  24. Szamostatárfalva Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]