Ófehértó
| Ófehértó | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Baktalórántházai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Simon József (független)[1] |
| Irányítószám | 4558 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2384 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 58,79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 43,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 10″47.936830°N 22.036010°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 10″47.936830°N 22.036010°E | |
 Ófehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |
| Ófehértó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ófehértó témájú médiaállományokat. | |
Ófehértó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyíregyházától keletre fekszik, Baktalórántháza délnyugati szomszédságában.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Baktalórántháza-Nyírbátor közti 493-as főút, ezen érhető el mindkét végponti város irányából; Máriapócs felől a 4927-es út vezet a községbe. Ligettanya nevű, különálló településrészével a 49 156-os számú mellékút kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja – egy állomása és egy megállóhelye – van itt. Ófehértó vasútállomás a település központjától nem messze, a lakott terület északi szélén helyezkedik el, a 493-as főút vasúti keresztezése közelében, közvetlen közúti megközelítését az abból kiágazó 49 323-as számú mellékút teszi lehetővé. Ligettanya megállóhely a község külterületén létesült, a központtól csaknem három kilométerre északkeletre, a névadó, különálló Ligettanya településrésztől is bő egy kilométerre északra; közúti megközelítését a 493-as főút és Ligettanya felől is csak önkormányzati utak biztosítják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ófehértó (Ó-Fehértó, Fejértó, Nyírfejértó) nevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először.
Első ismert birtokosa Gothárd és rokonsága volt. 1326-ban Károly Róbert király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint fivérétől Lászlótól, és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthory Bereck fiainak adományozta. 1332-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve. 1418-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának, Báthory Zsigmondnak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt. A 16. században Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A 17. században Lónyay Judit kezével a Bogdányi családé, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett, s csak a 18. században települt újra. 1772-ben Dessewffy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a század második és a 19. század első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak. A 20. század elején gróf Majláth József birtoka volt.
Ófehértó címere: Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, vörössel és kékkel négyelt; a pajzs 1. vörös mezejében arany szalaggal csokorba kötött arany tölgyfaág – három levéllel, két makkal – és három búzakalász egy-egy levéllel; a 2. kék mezőben arany latin kettőskereszt, valamint nyolcágú aranycsillag; a 3. mező ezüsttel és kékkel ötször vágott; a 4. vörös színű mezőben ezüst csoroszlya és ekevas.
Takaró: Vörös és kék levélornamentika, amely a címerpajzsot alulról övezi.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Balogh József (független)[3]
- 1994–1998: Balogh József (független)[4]
- 1998–2002: Vass Mihály (független)[5]
- 2002–2006: Vass Mihály (független)[6]
- 2006–2010: Vass Mihály (független)[7]
- 2010–2014: Simon József (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Simon József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Simon József (független)[10]
- 2024– : Simon József (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2587 | 2575 | 2551 | 2483 | 2417 | 2426 | 2386 | 2384 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 12,2% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, görögkatolikus 25,7%, református 24,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,7% (14,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,3% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,1% volt római katolikus, 21,6% református, 15,1% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma 1750-ben épült. Hajójának falán 14. századi freskók maradtak fenn: Sárkányölő Szent György, Jézus életének és keresztútjának jelenetei, Árpád-házi Szent Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála.
- Református temploma 1798-ra épült fel.
- A község nevezetessége a meteorit, amely a környéken hullott le 1900-ban. A Magyar Természettudományi Múzeum katalógusa így ír róla: „A helyi szájhagyomány szerint Majláth József gróf béresei »csillaghullásra« lettek figyelmesek a falu Nyírgyulaj felőli határában és bevitték az »égből érkező hatalmas követ« a kastélyba. Majláth gróf azonnal felismerte a lelet értékét, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a meteoritot”.
Nevezetes szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Buday Géza író, tanár (1882–1956)
- Dr. Csiha Endre ügyvéd, tb. vármegyei főjegyző (1889–?)
- Dr. Hársfalvi Péter történész, főiskolai tanár, tanszékvezető (1928–1985)[14]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 17.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 19.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 28.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 28.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 28.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 8.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 20.
- ↑ "Ófehértó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 31.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ófehértó Helységnévtár
- ↑ Ófehértó Helységnévtár
- ↑ "Megilleti a tisztelet Ófehértó követét" (magyar nyelven). Szon.hu. 2018. október 12. 2020. október 15. dátummal az eredeti (html) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 20.
