Ugrás a tartalomhoz

Ófehértó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ófehértó
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállásközség
PolgármesterSimon József (független)[1]
Irányítószám4558
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2386 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 10″47.936830°N 22.036010°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 10″47.936830°N 22.036010°E
Ófehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Ófehértó
Ófehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ófehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófehértó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ófehértó község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyíregyházától keletre fekszik, Baktalórántháza délnyugati szomszédságában.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Baktalórántháza-Nyírbátor közti 493-as főút, ezen érhető el mindkét végponti város irányából; Máriapócs felől a 4927-es út vezet a községbe. Ligettanya nevű, különálló településrészével a 49 156-os számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Ófehértó vasútállomás a belterület északi részén helyezkedik el, a 493-as főút vasúti keresztezése közelében, közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 323-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Ófehértó (Ó-Fehértó, Fejértó, Nyírfejértó) nevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először.

Első ismert birtokosa Gothárd és rokonsága volt. 1326-ban Károly Róbert király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint testvérétől Lászlótól, és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthory Bereck fiainak adományozta. 1332-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve. 1418-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának, Báthory Zsigmondnak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt. A 16. században Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A 17. században Lónyai Judit kezével a Bogdányi családé lett, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A török időkben egy időre elnéptelenedett, s csak a 18. században népesedett újra. 1772-ben Dessewffy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a 18. század második felében és a 19. század első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak. A 20. század elején gróf Majláth József birtoka volt.

Ófehértó címere:

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, vörössel és kékkel négyelt; a pajzs 1. vörös mezejében arany szalaggal csokorba kötött arany tölgyfaág – három levéllel, két makkal – és három búzakalász egy-egy levéllel; a 2. kék mezőben arany latin kettőskereszt, valamint nyolcágú aranycsillag; a 3. mező ezüsttel és kékkel ötször vágott; a 4. vörös színű mezőben ezüst csoroszlya és ekevas.

Takaró:

Vörös és kék levélornamentika, amely a címerpajzsot alulról övezi.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balogh József (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh József (független)[4]
  • 1998–2002: Vass Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Vass Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Vass Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Simon József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Simon József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Simon József (független)[10]
  • 2024– : Simon József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2587
2575
2551
2483
2417
2426
2386
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 12,2% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 24,7%, görögkatolikus 25,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,7% (14,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,3% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,1% volt római katolikus, 21,6% református, 15,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1750-ben épült. Hajójának falán 14. századi freskók maradtak fenn: Sárkányölő Szent György, Jézus életének és keresztútjának jelenetei, Árpád-házi Szent Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála.
  • Református temploma 1798-ban készült el.
  • A község nevezetessége a meteorit, amely a környéken hullott 1900-ban. A Magyar Természettudományi Múzeum katalógusa így ír róla: „A helyi szájhagyomány szerint Majláth József gróf béresei »csillaghullásra« lettek figyelmesek a falu Nyírgyulaj felőli határában és bevitték az »égből érkező hatalmas követ« a kastélyba. Majláth gróf azonnal felismerte a lelet értékét, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a meteoritot”.

Nevezetes szülöttei

[szerkesztés]
  • Buday Géza író, tanár (1882–1956)
  • Dr. Csiha Endre ügyvéd, tb. vármegyei főjegyző (1889–?)
  • Dr. Hársfalvi Péter történész, főiskolai tanár, tanszékvezető (1928–1985)[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. ↑ Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Ófehértó Helységnévtár
  13. ↑ Ófehértó Helységnévtár
  14. ↑ Megilleti a tisztelet Ófehértó követét (magyar nyelven) (html). Szon.hu, 2018. október 12. [2020. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 20.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ófehértó&oldid=27451871”