Ófehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ófehértó
Ófehértó légifotó.jpg
Ófehértó címere
Ófehértó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Simon József (független)[1]
Irányítószám 4558
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség2551 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség58,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ófehértó (Magyarország)
Ófehértó
Ófehértó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 010″
Ófehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ófehértó
Ófehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ófehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófehértó témájú médiaállományokat.

Ófehértó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától keletre, Baktalórántháza délnyugati szomszédjában fekvő település.

Vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Ófehértó (Ó-Fehértó, Fejértó, Nyírfejértó) nevét 1220-ban a Váradi Regestrum említette először.

Első ismert birtokosa Gothárd és rokonsága volt. 1326-ban Károly Róbert király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint testvérétől Lászlótól, és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthory Bereck fiainak adományozta. 1332-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve. 1418-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának, Báthory Zsigmondnak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt. A 16. században Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A 17. században Lónyai Judit kezével a Bogdányi családé lett, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A török időkben egy időre elnéptelenedett, s csak a 18. században népesedett újra. 1772-ben Dessewffy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a 18. század második felében és a 19. század első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak. A 20. század elején gróf Majláth József birtoka volt.

Ófehértó címere:

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, vörössel és kékkel négyelt; a pajzs 1. vörös mezejében arany szalaggal csokorba kötött arany tölgyfaág – három levéllel, két makkal – és három búzakalász egy-egy levéllel; a 2. kék mezőben arany latin kettőskereszt, valamint nyolcágú aranycsillag; a 3. mező ezüsttel és kékkel ötször vágott; a 4. vörös színű mezőben ezüst csoroszlya és ekevas.

Takaró:

Vörös és kék levélornamentika, amely a címerpajzsot alulról övezi.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Balogh József (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh József (független)[4]
  • 1998–2002: Vass Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Vass Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Vass Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Simon József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Simon József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Simon József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1750-ben épült.
  • Református temploma 1798-ban készült el.
  • A község nevezetessége a meteorit, amely a környéken hullott 1900-ban. A Magyar Természettudományi Múzeum katalógusa így ír róla: „A helyi szájhagyomány szerint Majláth József gróf béresei »csillaghullásra« lettek figyelmesek a falu Nyírgyulaj felőli határában és bevitték az »égből érkező hatalmas követ« a kastélyba. Majláth gróf azonnal felismerte a lelet értékét, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a meteoritot”.

Nevezetes szülöttei[szerkesztés]

  • Buday Géza író, tanár (1882–1956)
  • Dr. Csiha Endre ügyvéd, tb. vármegyei főjegyző (1889–?)
  • Dr. Hársfalvi Péter történész, főiskolai tanár, tanszékvezető (1928–1985)[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Megilleti a tisztelet Ófehértó követét (magyar nyelven) (html). Szon.hu, 2018. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 20.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]