Ófehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ófehértó
Ófehértó légifotó.jpg
Ófehértó címere
Ófehértó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Baktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Simon József (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4558
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2551 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 58,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ófehértó (Magyarország)
Ófehértó
Ófehértó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 22° 02′ 010″
Ófehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ófehértó
Ófehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ófehértó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófehértó témájú médiaállományokat.

Ófehértó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától keletre, Baktalórántháza délnyugati szomszédjában fekvő település.

Vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Ófehértó (Ó-Fehértó, Fejértó, Nyírfejértó) nevét 1220-ban a Váradi Regestrum említette először.

Első ismert birtokosa Gothárd és rokonsága volt. 1326-ban Károly Róbert király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint testvérétől Lászlótól, és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthory Bereck fiainak adományozta. 1332-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve. 1418-ban a Báthori-család Szaniszlófi ágának, Báthory Zsigmondnak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt. A 16. században Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A 17. században Lónyai Judit kezével a Bogdányi családé lett, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A török időkben egy időre elnéptelenedett, s csak a 18. században népesedett újra. 1772-ben Dessewdy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a 18. század második felében és a 19. század első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak. A 20. század elején gróf Majláth József birtoka volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1750-ben épült.
  • Református temploma 1798-ban készült el.
  • A község nevezetessége a meteorit, amely a környéken hullott 1900-ban. A Magyar Természettudományi Múzeum katalógusa így ír róla: „A helyi szájhagyomány szerint Majláth József gróf béresei »csillaghullásra« lettek figyelmesek a falu Nyírgyulaj felőli határában és bevitték az »égből érkező hatalmas követ« a kastélyba. Majláth gróf azonnal felismerte a lelet értékét, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a meteoritot”.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ófehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]