Cégénydányád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cégénydányád
Cégénydányád címere
Cégénydányád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Kelemen Róbert (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4732
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 641 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cégénydányád (Magyarország)
Cégénydányád
Cégénydányád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 07″, k. h. 22° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 07″, k. h. 22° 32′ 53″
Cégénydányád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Cégénydányád
Cégénydányád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Cégénydányád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cégénydányád témájú médiaállományokat.

Cégénydányád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő Szamos-parti település.

Nyíregyháza 80 km, Fehérgyarmat 6 km, Ököritófülpös 4 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt előkerült neolit-, bronz-, római-, népvándorlás- és Árpád-kori leletek is bizonyítanak.

Cégénydányád két szomszédos településből: Czégényből és Dányádból állt. A 19. században összeépült. 1912-ben lett hivatalosan Cégénydányád a neve.

Czégény monostorát 1181-ben említik először az oklevelek. A település ősidők óta a Kölcsey család birtoka. 1344-ben már Czegen Monasterium, Czegen monosthora néven szerepel. Neve Chegen, Czegen alakokban fordul elő, fő birtokosai mindvégig a Kölcsey és a velük rokon Kende család maradtak.

A Kölcseyek és Kendék mellett a 15. században Drágfiak kaptak királyi adományt egyes részeire. 1417-ben a Matucsányi család is szerez itt részbirtokot. 1488-ban a Károlyi, 1475-ben a Gacsályi, család veszi zálogba a Kemereiek részét. 1488-ban a Kölcsey családbeliek a birtok egyes részeit eladták a Perényieknek. 1490-ben Ujhelyi László és Ágota is elad birtokrészéből, ugyancsak a Perényieknek.

1490-ben Makray Gergely, 1518-ban Werbőczy István is részt szerez benne, majd a Perényiekkel elcseréli részét. 1521-ben Matuznai Tamás részét a Drágfiak kapják meg, de beiktatásuknak a Kölcsey és a Kende család ellentmond 1524-ben ellentmond. 1559-ben Horváth György, 1561-ben Kelemenfi Fekete János szereznek itt részbirtokot. 1570-ben a szatmári vár uradalmához tartozott, s az okiratok említik a várbirtok itt lévő lévő olajütőjét is.

A 17. században legnagyobb része már a Kende családbelieké.

A 18. század végén Kende Zsigmond és Kende Matild birtoka, mindkettőnek szép kúriával. Kende Zsigmondét még a 17. század harmincas éveiben építette Zsigmond nevű nagyapja, ehhez százholdas angolpark és hatalmas gyümölcsös is tartozott.

Dányád, a szomszédos település is a Szamos jobb partján épült, s a 19. században már csak egy utca választotta el Czégénytől. Nevét a 14-15. században Danyan alakban írták. Sorsa hasonló volt mint Czégénynek.

Ősi birtokosai a Domahidy család-beliek voltak, azonban 1423-ban hűtlenség miatt fővesztésre ítélték Domahidy Lászlót és Istvánt. Birtokaikat Báthori István és András kapta meg, de egyezség alapján két részét a Kölcseyeknek, egy részét Domahidy György rokonuknak engedték át. Ettől kezdve fő birtokosai a Kölcseyek.

A Kölcseyek mellett azonban sokan szereztek itt részbirtokot: az 1500-as években Ugrai Hajas Tamás, Guthy Ferenc és Imre, Nyékey Andrásné fia Márton, Danyay István, az 1600-as években Mosdossy Imre, Szuhayak, a Thury lányokkal a Kende, Sándorházy és Horváth családok, az 1700-as évek végén az Ilosvay, Budaházy, Losonczy, Maróthy családok.

Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a Kende és a Gulácsy családok.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma romantikus stílusban épült. Műemlék jellegű, homlokzati tornyos épület, mely a két falu, Dányád és Czégény között épült, az 1300-as években elpusztult czégényi monostor helyére. A templom évszázadokon át szolgált a Kölcsey-Kende család temetkezési helyéül. Az 1700-as évek végére már nagyon megrongált állapotban lévő templomot nagyrészt Ajtay Sámuel segítségével, újjáépítették.
  • Kende kúria1958-tól műemlék. A kúriát klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A kastély a Szamos folyó partján épült. Földszintes, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns. A homlokzatán Kölcsey Ferenc ide írt verse olvasható:
"ALKOTA MUNKÁSKÉZ ENGEM: S A SZŐKE SZAMOSNAK
PARTJAIN A KÖLTŐ LÁT VALA S ZENGE FELÉM:
HÁZ ÖRÖKÜLJ S VIDÁM BÉKÉVEL TARTSAD ÖLEDBEN
GAZDÁD S GYERMEKEIT S HIV UNOKÁI SORÁT."

Külön figyelmet érdemel a kastély fehér faragott-kő főbejárata és boltozatos előcsarnoka is. Az épületben ma gyermekotthon működik. Az épületet 100-holdas park, angolkert veszi körül, mely országos védettségű természeti érték.

Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület[szerkesztés]

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond kezdte el betelepíteni, angolpark jelleggel épült a reformkor idején. A kúria és a hozzá tartozó park a Szamos folyó mellett épült, az e tájon honos ligeterdők tölgy, szil, kőris faállományára telepítették rá az angolkertet.

A gondosan tervezett kertbe a kastély ura főként platánt, amerikai kőrist, ezüst hársat, vérbükköt ültetett, melyet később unokája a hasonló nevű Kende Zsigmond még tűlevelűek ültetésével egészített ki. Az itt folyó Szamos öntéstalaja tápanyagokban gazdag, a bőséges esőzések, a nagy páratartalom, s a környező erdők közelsége folytán a környéken nem őshonos, növényfajok is megtelepíthetők voltak, így különleges fafajták is sikerrel telepíthetők voltak.

A kert érdekességei[szerkesztés]

Az épület mögött található egy több mint 160 éves juharlevelű platán, mely háromtörzsű, 25 m. magas. Lombkoronája 40 m. -re terül szét, törzsmérete eléri a 690 cm-t is. Hosszan kinyúló ágait alá kellett támasztani, nehogy letörjenek. E fához közel található egy kb. 12 m magas tiszafa is, melynek törzsátmérője 188 cm.

Az angolkert a második világháború után szinte teljesen elpusztult. A környék lakossága sok értékes fát vágott ki ekkor tüzelőnek. Az 1970-es nagy árvíz idején a lakosság ide menekítette állatait, amelyek a parkot majdnem tönkretették. Az angolpark felújítását 1984-ben kezdték meg. A park viszontagságokat átvészelt példányainak együttese megkapó látványt nyújt ma is.

Óriás platánok, vérbükkök, tulipánfa, szelídgesztenyék, vörös tölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, hamisciprus, virginiai borókafenyő, öreg simafenyők, feketefenyők, s a bokrok közül például az édeskés, erős illatú jázmin gondosan tervezett, színben-formában összehangolt fajtái alkotják a kert növényállományát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]