Nyírmihálydi

Nyírmihálydi
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Vincze István (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4363
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2188 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	88,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 57″, k. h. 21° 57′ 40″47.73256, 21.96118
Nyírmihálydi Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírmihálydi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmihálydi témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nyírmihálydi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

A megye déli szélénél fekszik, a járási székhely Nyírbátortól 23 kilométerre; korábban a Szabolcs vármegye része. A környező települések közül Balkánytól 15, Szakolytól 7, Nyírgelsétől 6, Nyírlugostól 14 kilométerre található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírgelse, északkelet felől Encsencs, délkelet felől Nyírlugos, dél felől a már Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó Nyíradony, északnyugat felől pedig Szakoly.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala A 471-es főút, mely áthalad a község központján. Nyírlugossal a 4914-es, Balkánnyal a 4913-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Apafa–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírmihálydi megállóhely a belterület északnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4913-as útból kiágazó 49 318-as számú mellékút biztosítja.

Története

Árpád-kori település. Nevét a 13. században említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban. A település ekkor a Gutkeled nemzetség birtoka.

1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Rakamazi Domokos a szomszédos Szakoly településért cserébe adta a falut a Kállayaknak.

1471-ben a Kállay család birtoka. 15. század vége felé nagyobb birtokosa többek között a Hodos család, mely még a 17. században is birtokosa volt a településnek.

1774-ben Mihálydi területén több birtokos is osztozott.

Az 1700-as évek végétől az 1800-as évek közepéig főbb birtokosa a báró Eötvös és az Újfalussy család.

Az 1900-as évek elején báró Eötvös Ignác, az Újfalussy, Mandel és Sipos családok a település nagyobb birtokosai.

A 20. században több járás: 1922-től a Ligetaljai, 1950-től a nyírbátori járás területéhez tartozik a falu.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.

1990-től vált önálló önkormányzatú községgé.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kremniczky Károly (független)
• 1994–1998: Kremniczky Károly (független)
• 1998–2002: Nyisztor Ferenc (FKgP)
• 2002–2006: Nyisztor Ferenc (független)
• 2006–2010: Nyisztor Ferenc (független)
• 2010–2011: Dr. Vincze István (független)
• 2012–2014: Dr. Vincze István (független)
• 2014–2019: Dr. Vincze István (Fidesz)
• 2019–2024: Dr. Vincze István (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Dr. Vincze István (Fidesz-KDNP)

A településen 2012. január 15-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. Lemondása ellenére – úgy tűnik – ő is elindult az időközi választáson, ahol meg is erősítette pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	2201	2223	2255	2185	2104	2123	2210	2188
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 38,3% cigánynak, 0,7% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 59,9%, görögkatolikus 11,5%, felekezeten kívüli 10,5% (8,2% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 53,9% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,9% volt római katolikus, 40% református, 6,2% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 14,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).

Gazdaság

A település szélén található egy szezonáisan üzemelő konzervgyár, ahol zöldség-gyümölcs befőttek gyártása történik.

Nevezetességei

Nyírmihálydi, légi fotó

• Román stílusú templom - A 13. század második felében emelték. Félköríves szentélyrésze eredetileg talán körtemplomnak épült. A 18. században részben átalakították, ekkor kapta a barokk stílusjegyeket.

A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt – törtvonalú oromzattal lezárt – késő barokk előcsarnok áll. A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló 15. századi falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is.

A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a 18. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel. Bejelentkezéssel látogatható!

A településen áll emellett egy Turul-szobor is.

Híres szülöttei

• A község szülötte Balkányi Szabó Lajos 1823-1889 neves népregeszerző és nótaköltő, a Káka tövén költ a ruca és a Kossuth Lajos azt üzente című ismert dalok szerzője (mindkét mű eredete vitatott).
• Itt született 1877. július 6-án vitéz Újfalussy Gábor magyar lovassági főparancsnok, altábornagy, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1944-ben Balogh Tamás színművész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

További információk

• Nyírmihálydi az utazom.com honlapján