Nyírmihálydi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírmihálydi
Református templom (8397. számú műemlék).jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Vincze István[1]
Irányítószám 4363
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2255 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 88,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírmihálydi (Magyarország)
Nyírmihálydi
Nyírmihálydi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 57″, k. h. 21° 57′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 57″, k. h. 21° 57′ 40″
Nyírmihálydi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírmihálydi
Nyírmihálydi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírmihálydi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmihálydi témájú médiaállományokat.

Nyírmihálydi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban, Nyírbátortól 23 km-re.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Balkánytól 15 km-re, Szakolytól 7 km.-re, Nyírgelsétől 6 km-re, Nyírlugostól 14 km-re, de határos a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonynyal is.
A 471-es főút községe. Vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét a 13. században említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban. A település ekkor a Gutkeled nemzetség birtoka.

1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Rakamazi Domokos a szomszédos Szakoly településért cserébe adta a falut a Kállayaknak.

1471-ben a Kállay család birtoka. 15. század vége felé nagyobb birtokosa többek között a Hodos család, mely még a 17. században is birtokosa volt a településnek.

1774-ben Mihálydi területén több birtokos is osztozott.

Az 1700-as évek végétől az 1800-as évek közepéig főbb birtokosa a báró Eötvös és az Újfalussy család.

Az 1900-as évek elején báró Eötvös Ignác, az Újfalussy, Mandel és Sipos családok a település nagyobb birtokosai.

A 20. században több járás: 1922-től a Ligetaljai, 1950-től a nyírbátori járás területéhez tartozik a falu.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.

1990-től vált önálló önkormányzatú községgé.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nyírmihálydi, légi fotó

A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt – törtvonalú oromzattal lezárt – késő barokk előcsarnok áll. A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló 15. századi falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is.

A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a 18. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel. Bejelentkezéssel látogatható!

A településen áll emellett egy Turul-szobor is.[4]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Balkány Nyírgelse Mátészalka Héraldique meuble compas.svg
Szakolykert

Észak
Nyugat  Nyírmihálydi  Kelet
Dél

Encsencs
Debrecen Tivorány Nyírlugos