Komlódtótfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komlódtótfalu
Légi felvétel a református templomról. Balra lent a római katolikus kápolna látható.
Légi felvétel a református templomról. Balra lent a római katolikus kápolna látható.
Komlódtótfalu címere
Komlódtótfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Csengeri
Jogállás község
Polgármester Szabó Árpád (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4765
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 121 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komlódtótfalu (Magyarország)
Komlódtótfalu
Komlódtótfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 48″, k. h. 22° 42′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 48″, k. h. 22° 42′ 13″
Komlódtótfalu (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Komlódtótfalu
Komlódtótfalu
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Komlódtótfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlódtótfalu témájú médiaállományokat.

Komlódtótfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos jobb parján, a magyar-román határ közelében fekvő település.

Szomszédai: a Szamos túlpartján Csenger 1,7 km-re fekszik tőle délnyugatra – de híd csak távolabb található, és arra 9,3 km-es az út –, Szamosbecs 2 km-re északnyugatra, Csengersima 3,5 km-re északkeletre, a romániai Szamosdara pedig 4,2 km-re délkeletre – ám közvetlen határátkelő nincs. 3 km-re keletre fekszik a kihalt Nagygéc.

Közeli nagyvárosok: Mátészalka 39 km-re északnyugatra, a romániai Szatmárnémeti 14,5 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Komlódtótfalu hajdan két község volt: Komlód és Dombó. Levéltári és régészeti kutatásokból megállapítható, hogy a 10.-11. században már létezett a település. 1337-ben készült oklevélben említik Komlód néven a falut, mint a Komlódi család birtokát. Dombó, mely szláv eredetű név és magyarul „tölgy” a jelentése – első okleveles említése 1312-ben történt, mint a Darahy család birtoka. 1430-ban már Tótfaluként írják nevét. Ezt követően a két település eggyé vált. A 15. századtól a Becsky család birtoka lett. A 17. század végén a községnek már volt fából épült református temploma.

Fényes Elek szerint „Komlód-Tótfalu, magyar falu, Szathmár vmegyében, a Szamos mellett, Géczhez közel: 58 r., 12 g. kath., 276 ref., 6 zsidó lak., reform. anyatemplommal. Határa kevés szántóföldből és kaszálóból áll, nagy gyümölcsöse, s az Erge vizében halászata van. F. u. Becsky Jánosné. Ut. post. Szathmár.”[3]

A 20. század elején Szatmár vármegye Csengeri járásához tartozott.

Trianont követően a község az ország határára került, így elvágták természetes történelmi központjától, Szatmárnémetitől. Csengerrel az idők folyamán vagy a híd vagy a révátkelő kötötte össze. (Erről Petőfi Sándor is megemlékezett egyik versében.)

1932 és 1941 között Komlódtótfalu nem volt önálló község, Csengerrel volt egyesítve.[4]

Az 1950-es évektől kezdve a térség több településéhez hasonlóan Komlódtótfalut is fokozottan sújtotta elvándorlás, húsz év alatt a lakosság közel 25%-kal csökkent. Az 1970-es nagy „Szamosi árvíz” szinte teljesen elpusztította a falut. Az újjáépítést az állam megnehezítette, a hidat is lerombolták. Ez volt Kádár János falurombolása.[5] Egyetlen évtized alatt a település népessége 77%-kal csökkent.[6] Az 1990-es évekre – a 19. század közepe táján még 1400 lakost számláló település – 67 főnyire zsugorodott.

Népesség[szerkesztés]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar nemzetiségűnek, 4%-a cigány etnikumúnak vallotta magát.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu természeti adottságai[szerkesztés]

Területe teljesen sík, az Alföld része. Külterületén szántóföldek, rétek és kisebb vizes területekkel, nádasokkal tarkított erdősávok találhatók. A falu környékén lévő néhány hektár erdőt lágy lombúak, így éger, fűz és nyír alkotják. A mocsárrétek és az ecsetpázsitos rétek kisebb területet borítanak. A lágyszárú fajok közül a pázsitlevelű nőszirommal, a csomós palkával és az erdei madárhúrral találkozhatunk. A települést a Szamos folyó félkörívben öleli körül, melynek partját részben érintetlen ártéri erdők borítják. Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az uralkodó szélirány az északi és a déli. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6-9,7 °C, a csapadék 650–670 mm. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és táptalajokból áll. Jellemző vadállománya a nyúl, a fácán, az őz, a róka, valamint különböző madár- és egyéb apróvadak.

Látnivalók[szerkesztés]

A Becsky-kúria
  • A falu református temploma 1855-ben épült. A kelet-nyugati tengelyű épületnek nyugati, homlokzat előtti, 25 m magas, háromszintes, tükrös-falsávos tornya van. A templom keleti vége félköríves záródású, mindkét oldalon és a keleti végén félköríves ablakokkal. A 8 m × 17 m-es belső térben sík, kékesszürke festett deszkamennyezet, 200 ülőhely, falazott szószék, két fakarzat, a keletin orgonautánzat van. Berendezését 1911-ben készítették. Jellegére nézve az országút mentén, kertben szabadon álló, homlokzat előtti tornyos, egyszerű, késő klasszicista és elkésett barokk elemekkel bíró épület.
  • Becsky-kúria: A község legjelentősebb építészeti emléke a Becsky-Kossuth-kúria műemléki védettség alatt áll. Figyelemre méltó épület, az eredetileg Becsky-, később Kossuth-kúria, amely a 17. században épült a Becsky család részére. 1900 körül már Kossuth-birtok Kossuth István fia, Lajos Gábor tulajdona lett, majd ennek két leányáé 1945-ig. Az államosítást követően a Tsz raktárként és istállóként használta, majd tűzvész pusztította tetőszerkezetét. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-62-ben állította helyre nagyobb részt, felújítása - főként belsejében - jelenleg is tart. A kúria magasföldszintes, manzárdtetős, késő barokk épület, klasszicista elemekkel. Körülötte tágas udvar, tőle jobbra és balra gazdasági melléképületek, mögötte angolpark pavilonnal. Állami tulajdon, mely a Műemlékek Állami Gondnokságának vagyonkezelése alatt áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Komlódtótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Komlódtótfalu története a KSH online helységnévtárában
  5. Virágzó falu
  6. Rakonczai János - Pistyák Erika, Rakonczai János - Pistyák Erika.szerk.: Matolcsi Lajos: Az 1970-es Szamos és Túr menti árvíz, Az árvizek hatása az alföldi népesség migrációjára az elmúlt fél évszázadban (magyar nyelven). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 118-127. o. ISSN 0139-3545 [2003] 
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]