Nagyar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyar
Az 1879-ben épült Luby-kastély a felújítása előtt (2007)[1]
Az 1879-ben épült Luby-kastély a felújítása előtt (2007)[1]
Nagyar címere
Nagyar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Bánóczi Lajos (Fidesz)[2]
Irányítószám 4922
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 677 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség42,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyar (Magyarország)
Nagyar
Nagyar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 23″, k. h. 22° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 23″, k. h. 22° 33′ 10″
Nagyar (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagyar
Nagyar
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyar témájú médiaállományokat.

Nagyar község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Szamosközben fekvő Tisza-parti település. Fehérgyarmat 10 km, Szatmárcseke 8 km, Tarpa 10 km, Tivadar 5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Nagyar nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták az oklevelekben. 1374-ben a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey családbeliek birtoka, ekkor még egyetlen Ar nevű település volt ismert, s így valószínűleg későbbiekben ebből alakult ki, vált kétfelé Kis- és Nagyar.

1387-ben a Matucsinayak birtoka, akik hűtlenségbe estek, és birtokukat a Rozsályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták, kiktől 1391-ben leányágon a Báthoryakra szállt.

1395-ben Luxemburgi Zsigmond király visszaadta a Matucsinayaknak, s az ő birtokuk volt 1436-ig, ekkor ismét hűtlenségbe estek, s végleg a Báthoryaké lett, s az övék maradt míg a család Báthory Istvánnal ki nem halt. Ezután a Bethlen, majd a Rákóczi-családé lett, s a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg.

A 1516. században részbirtoka van itt még a Rozsályi Kún és a Drágfi családoknak is.

A 18. század végén a Rhédey, Pongrácz, Domahidy, Fogarassy, Csicseri, Ormos, Kisdobronyi, Isaák, Kállay, Schuller és Uray családok voltak itt birtokosok. A 19. század első felében a Luby család és a Kende család szerezte meg, később Luby Károly, majd Luby Zsigmond és Géza a tulajdonosa.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

A Petőfi fa, Itt írta a költő a Tisza című versét
Református templom
Légi fotó a településről
Luby-kastély Nagyar, Petőfi u. 6.[5][6]

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]