Nagyar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyar
A református templom és környezete
A református templom és környezete
Nagyar címere
Nagyar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Bánóczi Lajos (független)[1]
Irányítószám 4922
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség677 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség42,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyar (Magyarország)
Nagyar
Nagyar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 23″, k. h. 22° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 23″, k. h. 22° 33′ 10″
Nagyar (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagyar
Nagyar
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyar témájú médiaállományokat.

Nagyar község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Szamosközben fekvő Tisza-parti település. Fehérgyarmat 10 km, Szatmárcseke 8 km, Tarpa 10 km, Tivadar 5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Nagyar nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták az oklevelekben. 1374-ben a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey családbeliek birtoka, ekkor még egyetlen Ar nevű település volt ismert, s így valószínűleg későbbiekben ebből alakult ki, vált kétfelé Kis- és Nagyar.

1387-ben a Matucsinayak birtoka, akik hűtlenségbe estek, és birtokukat a Rozsályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták, kiktől 1391-ben leányágon a Báthoryakra szállt.

1395-ben Luxemburgi Zsigmond király visszaadta a Matucsinayaknak, s az ő birtokuk volt 1436-ig, ekkor ismét hűtlenségbe estek, s végleg a Báthoryaké lett, s az övék maradt, míg a család Báthory Istvánnal ki nem halt. Ezután a Bethlen, majd a Rákóczi-családé lett, s a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg.

A 1516. században részbirtoka van itt még a Rozsályi Kún és a Drágfi családoknak is.

A 18. század végén a Rhédey, Pongrácz, Domahidy, Fogarassy, Csicseri, Ormos, Kisdobronyi, Isaák, Kállay, Schuller és Uray családok voltak itt birtokosok. A 19. század első felében a Luby család és a Kende család szerezte meg, később Luby Károly, majd Luby Zsigmond és Géza a tulajdonosa.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Fekete Béla (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Tóthné Guti Ibolya (független)[4]
  • 2014–2019: Tóthné Guti Ibolya (független)[5]
  • 2019-től: Bánóczi Lajos (független)[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  4. Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)[halott link]
  5. Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]