Méhtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méhtelek
Méhtelek címere
Méhtelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Czuprák László (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4975
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 759 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 87,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Méhtelek (Magyarország)
Méhtelek
Méhtelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 59″, k. h. 22° 51′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 59″, k. h. 22° 51′ 06″
Méhtelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Méhtelek
Méhtelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhtelek témájú médiaállományokat.

Méhtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on, a magyar-ukrán-román hármashatár mellett fekvő település.

Nyíregyháza 110 km, Vásárosnamény 56 km, Mátészalka 49 km, Csenger 20 km, Kölcse 20 km, Csaholc 14 km, Túrricse 10 km, Tisztaberek 7 km, Garbolc 3 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Méhteleken talált neolitikus Vénusz-szobrocska

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén 1972-73-ban értékes, a Körös-kultúrához tartozó Európában egyedülálló kőkori leletek kerültek napvilágra, s tették ismertté Méhtelek nevét.

Méhtelek nevét az oklevelek 1344-ben említik először, nevét ekkor Melteluk, Meltelek (Mélytelek) -nek írták.

A falu a Gutkeled nemzetség birtokai közül való.

Az 1400-as években a Báthori-család volt birtokosa, majd hosszú ideig a Rozsályi Uradalom birtokai közé tartozott.

1620-ban Bethlen Gábor Szentpáli Zsigmondnak adományozta a települést, akitől később újra a Rozsályi uradalomhoz került.

A18-19. században több tulajdonosa volt, így a Maróthi, Becsky, gróf Teleki és Eötvös családok is birtokosai voltak.

1847-ből fennmaradt népszámlálási adatok alapján 368 lakosa volt a településnek.

1870-ről feljegyzett adatok alapján ekkor nagy tűzvész pusztított a településen.

1911-1913 közötti időkről valaki feljegyezte, hogy Méhteleken 370 református és 192 egyéb vallású lakos élt itt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - Feltehetően a XV. században épült. 1653 körül átépítették, 1777-ben renoválták. Az eredetileg egyhajós, támpilléres szentélyű gótikus templomnak táblás, festett famennyezete és különálló fatornya volt. 1929-ben teljesen átalakították, kétszeresére bővítették és északi homlokzata elé - ez eredetileg oldalhomlokzat volt - új, neogótikus tornyot építettek ez alá helyezve a főbejáratot. A templom belső terében jelenleg sík, vakolt mennyezet, a bejárattal szemben a szószék, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fa karzat található.[4]
  • 19. század-i lakóház - A jellegzetes, népi építészet stílusát magán viselő középparaszti, vályogból készült, oldaltornácos épület a Rákóczi u. 27. sz. alatt található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 292. ISBN 9630536838; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 735. helytelen ISBN kód: 9630014609.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]