Nagyszekeres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszekeres
A templom és a harangláb légifotója
A templom és a harangláb légifotója
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Karácsony Sándor József (független)[1]
Irányítószám 4962
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség550 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszekeres (Magyarország)
Nagyszekeres
Nagyszekeres
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 49″, k. h. 22° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 49″, k. h. 22° 36′ 34″
Nagyszekeres (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagyszekeres
Nagyszekeres
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszekeres témájú médiaállományokat.

Nagyszekeres község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fehérgyarmati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén, a Szamosháton fekszik, Fehérgyarmattól délkeletre. Szomszédai: észak felől Mánd, északkelet felől Nemesborzova, kelet felől Kisszekeres, délkelet felől Jánkmajtis, dél felől Zsarolyán, nyugati és északnyugati irányból pedig Penyige.

Megközelítése[szerkesztés]

A település központjának déli részén végighalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a 4133-as út, ezen érhető el Zsarolyán és Kisszekeres irányából is, valamint az ország távolabbi részei felől is – Fehérgyarmatig a 491-es főúton, majd a belvárosi körforgalomban délkeletnek letérve Zsarolyánig a 4127-es úton. Az északi községrész főutcája a 4134-es út, ezen érhető el Mánd irányából, Nemesborzova érintésével.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 113-as számú Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Nagyszekeres vasútállomás a vasút és a 4134-es út keresztezése közelében helyezkedik el, a falu északi határszélén, közúti elérését az utóbbiból kiágazó 41 332-es számú mellékút teszi lehetővé.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét a királyi várhoz tartozó szekerezéssel, fuvarozással foglalkozó lakosairól kapta. Nagy- előtagja megkülönböztetés, a szomszédos Kisszekerestől.

Története[szerkesztés]

Nagyszekeresről az első írott adat 1332-ből való, Péter nevű papját említik, aki 40 dénárt fizetett pápai adóba, tehát ekkor már nagyobb település lehetett. A 14. században a Szekeressy család birtoka volt, a 15. században több család: a Kölcsey, Domahidy, Ujhelyi, Károlyi, Bornemissza, Rosályi Kún, Drágfi családok osztoztak rajta.

A 16. században is több család tulajdona, ekkor a czégényi Kende, Báthory, Muchey, Kelemenfi Balog, Pongrácz, Kubinyi, Kóródy családok és Werbőczy István tünnek fel mint új birtokosok. A 17. században gróf Zinzendorff és Du Jardin családé.

1662-ben a szatmári német helyőrség katonái kifosztották. 1717-ben a török-tatár csapatok dúlták fel. Ennek emlékét a templomban egy tábla fölirata őrzi.

A 18. században és 19. században gróf Barkóczy család, Isaák, Czáró-Fogarassy, Morvay, Mándy és Domahidy családok a tulajdonosai.

A 20. század elején a település körjegyzőségi székhely volt.

Az 1900-as évek elején az Isaák családé, melynek úrilakában az egész vármegye református traktusai gyűlésre gyűltek össze.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Karácsony Sándor (független)[3][4]
  • 1994–1998: Karácsony Sándor (független)[5][6]
  • 1998–2002: Karácsony Sándor (független)[7][8]
  • 2002–2006: Karácsony Sándor (független)[9][10]
  • 2006–2010: Karácsony Sándor József (független)[11]
  • 2010–2014: Karácsony Sándor József (független)[12]
  • 2014–2019: Karácsony Sándor József (független)[13][14]
  • 2019–től: Karácsony Sándor József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 17,9% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,7%, református 75,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,3% (11,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma és a templom bejárata előtt álló, négy fiatornyú fa haranglába a Gőgő és a Szenke patakok kis mesterséges szigetén állnak. A templom a 1516. században épült, gótikus stílusban. Alatta van a Rosályi Kún család sírboltja. A templomot 1867-ben renoválták. Csillagboltozatos szentélyét részben helyreállították. A helyreállításkor a csillagboltozat alól reneszánsz pasztofórium részei tüntek elő. A templomban faragott szószék és famennyezet, található, melyek a 17. század végén készültek.

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 12.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. A helyi választások végeredménye: A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  8. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 12.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  10. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 12.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  12. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  13. Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  14. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 12.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. Nagyszekeres Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]