Nagydobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydobos
Nagydobos, református templom
Nagydobos, református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4823
Körzethívószám44
Testvértelepülései
Lista
Nagykikinda
Népesség
Teljes népesség2111 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség83,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 19′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 19′
Nagydobos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nagydobos
Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nagydobos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nagydobosi utcarészlet

Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nyíregyházától 60 kilométerre északkeletre, Vásárosnaménytól 8 kilométerre délre, Mátészalkától 16 kilométerre északra fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Vásárosnamény, északkelet felől Olcsva, kelet felől Szamosszeg, dél felől Ópályi, délnyugat felől Nyírparasznya, nyugat felől Pusztadobos, északnyugat felől pedig Perényitanya (Vásárosnamény különálló településrésze).

Megközelítése[szerkesztés]

Vásárosnaménnyal és Mátészalkával egyaránt a 4117-es út köti össze, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán közelíthető meg a leggyorsabban, de szintén csak e két város valamelyikének érintésével. Szamosszegre a 4118-as út vezet a településről.

Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el; Nagydobos megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, a 4118-as út vasúti keresztezésétől nem messze északra; közúti elérését az abból kiágazó 41 323-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

A vármegye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.

A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepűőrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik: valószínű, hogy ezek a közeli gyepű védelmével megbízott népek dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.

A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.

A 13. század végén a Hontpázmány nemzetség régi birtokai között találjuk. 1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elvette és a Balogsemjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta más birtokokkal együtt. 1296-ban a falunak már temploma volt, melyet Szent Márton tiszteletére építettek. Ez a mai falun kívülre esett, később rossz állapota miatt lebontották. 1294-1308 között a Hontpázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyt az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnt fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét, Kokad várát is ekkor említették (castrum KOKOTH írásmóddal).[3]

A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűntek fel, majd egy birtokvita miatt 1404-ben kapott rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult, 1421-ben már vásárjogot is kapott. 1945-ig fő birtokosának a Perényi család volt tekinthető, de mellettük a 18. századtól a gróf Károlyiak, és a Dessewffyek, a 19. század derekáig a báró Perényi és a Dessewffy családokon kívül a Péchy, a Bogcha és a Lónyay, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. a Luby, a Péchy és a Dienes családok.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Balogh József (független)[4]
  • 1994–1998: Balogh József (független)[5]
  • 1998–2002: Balogh József (független)[6]
  • 2002–2006: Fonalka István Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Balogh József (független)[8]
  • 2010–2012: Fonalka István Sándor (független)[9]
  • 2012–2014: Kovács Gábor (független)[10][11]
  • 2014–2019: Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2012. december 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2142
2179
2222
2262
2119
2111
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 15,1% cigánynak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 55,6%, görögkatolikus 16%, felekezeten kívüli 8,6% (13,1% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szlovénnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 39,1% református, 12,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 3,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Perényi-kastély: 1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
  • A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
  • A község főutcáján álló református templomot 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
  • A közelében álló görögkatolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
  • Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as és az 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
  • 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtökfesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található „legnagyobb tök” címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát az vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből: többek között dísztárgyak garmadája, játékok stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is (pl. tökös lapcsánka, tökös-mákos rétes, tökbólé stb.). A fesztiválon van tökszobor-kiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás és a gyermekeknek tökbábszínház is.

Ismert személyek[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Tökfesztivál[szerkesztés]

  • Kenyértök
    Kenyértök
  • A tökszobrász verseny egyik darabja
    A tökszobrász verseny egyik darabja
  • 2009, Nagydobos
    2009, Nagydobos
  • Piramis tökből
    Piramis tökből
  • Játszóház a gyermekeknek
    Játszóház a gyermekeknek
  • A nagydobosi iskolások művei
    A nagydobosi iskolások művei
  • Nagydobos, 2009
    Nagydobos, 2009
  • A fesztivál egy részlete
    A fesztivál egy részlete
  • Tökből készült befőttek, savanyúságok, lekvárok
    Tökből készült befőttek, savanyúságok, lekvárok
  • Mesejelenetek figurái tökből
    Mesejelenetek figurái tökből
  • A tökfesztivál oklevelei
    A tökfesztivál oklevelei

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szab. Szatm. 74-5
  4. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. ↑ a b Nagydobos települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. ↑ Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  13. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Nagydobos Helységnévtár
  16. ↑ Nagydobos Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagydobos&oldid=26599401”