Nagydobos
| Nagydobos | |
 | |
| Sütőtökfesztivál Nagydoboson | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Gábor[1] |
| Irányítószám | 4823 |
| Körzethívószám | 44 |
| Testvértelepülései | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2222 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 83,59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagydobos
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 03′ 08″, k. h. 22° 18′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 08″, k. h. 22° 18′ 27″ | |
Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |
| Nagydobos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobos témájú médiaállományokat. | |
Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Nyírség keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nyíregyházától 60 km-re északkeletre, Vásárosnaménytól 8 km-re délre, Mátészalkától 16 km-re északra fekvő község. Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el. Közúton az M3-as autópályán közelíthető meg a leggyorsabban.
Története[szerkesztés]
A megye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.
A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepűőrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik: valószínű, hogy ezek a közeli gyepű védelmével megbízott népek dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.
A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.
A 13. század végén a Hontpázmány nemzetség régi birtokai között találjuk. 1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elvette és a Balogsemjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta más birtokokkal együtt. 1296-ban a falunak már temploma volt, melyet Szent Márton tiszteletére építettek. Ez a mai falun kívülre esett, később rossz állapota miatt lebontották. 1294-1308 között a Hontpázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyt az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnt fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét, Kokad várát is ekkor említették (castrum KOKOTH írásmóddal).[3]
A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűntek fel, majd egy birtokvita miatt 1404-ben kapott rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult, 1421-ben már vásárjogot is kapott. 1945-ig fő birtokosának a Perényi család volt tekinthető, de mellettük a 18. századtól a gróf Károlyiak, és a Dessewffyek, a 19. század derekáig a báró Perényi és a Dessewffy családokon kívül a Péchy, a Bogcha és a Lónyay, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. a Luby, a Péchy és a Dienes családok.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Perényi-kastély: 1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
- A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
- A község főutcáján álló református templomot 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
- A közelében álló görögkatolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
- Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as és az 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
- 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtökfesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található „legnagyobb tök” címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát az vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből: többek között dísztárgyak garmadája, játékok, stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is (pl. tökös lapcsányka, tökös-mákos rétes, tökbólé stb.). A fesztiválon van tökszobor-kiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás és a gyermekeknek tökbábszínház is.
Itt születtek[szerkesztés]
- Fodor György (Nagydobos, 1836. – Szatmárnémeti, ? ) levéltáros
- Sereghy András (Nagydobos, 1893. december 14. – Ungvár, 1950. június 16.) görögkatolikus parókus
- Törő István (Nagydobos, 1949. –) író, költő, újságíró, mezőgazdász
Képek[szerkesztés]
Kenyértök
A tökszobrász verseny egyik darabja
2009, Nagydobos
Piramis tökből
Játszóház a gyermekeknek
A nagydobosi iskolások művei
Nagydobos, 2009
A fesztivál egy részlete
Tökből készült befőttek, savanyúságok, lekvárok
Mesejelenetek figurái tökből
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. [2012. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Szab. Szatm. 74-5
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források[szerkesztés]
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Szabolcs vármegye.
