Nagydobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydobos
Sütőtökfesztivál Nagydoboson
Sütőtökfesztivál Nagydoboson
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Kovács Gábor[1]
Irányítószám 4823
Körzethívószám 44
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2222 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 83,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydobos (Magyarország)
Nagydobos
Nagydobos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 08″, k. h. 22° 18′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 08″, k. h. 22° 18′ 27″
Nagydobos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagydobos
Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nagydobos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobos témájú médiaállományokat.

Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nyíregyházától 60 km-re északkeletre, Vásárosnaménytól 8 km-re délre, Mátészalkától 16 km-re északra fekvő község. Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el. Közúton az M3-as autópályán közelíthető meg a leggyorsabban.

Története[szerkesztés]

A tökfesztivál oklevelei

A megye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.

A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepűőrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik: valószínű, hogy ezek a közeli gyepű védelmével megbízott népek dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.

A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.

A 13. század végén a Hontpázmány nemzetség régi birtokai között találjuk. 1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elvette és a Balogsemjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta más birtokokkal együtt. 1296-ban a falunak már temploma volt, melyet Szent Márton tiszteletére építettek. Ez a mai falun kívülre esett, később rossz állapota miatt lebontották. 1294-1308 között a Hontpázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyt az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnt fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét, Kokad várát is ekkor említették (castrum KOKOTH írásmóddal).[3]

A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűntek fel, majd egy birtokvita miatt 1404-ben kapott rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult, 1421-ben már vásárjogot is kapott. 1945-ig fő birtokosának a Perényi család volt tekinthető, de mellettük a 18. századtól a gróf Károlyiak, és a Dessewffyek, a 19. század derekáig a báró Perényi és a Dessewffy családokon kívül a Péchy, a Bogcha és a Lónyay, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. a Luby, a Péchy és a Dienes családok.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Perényi-kastély: 1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
  • A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
  • A község főutcáján álló református templomot 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
  • A közelében álló görög katolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
  • Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as és az 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
  • 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtökfesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található „legnagyobb tök” címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát az vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből: többek között dísztárgyak garmadája, játékok, stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is (pl. tökös lapcsányka, tökös-mákos rétes, tökbólé stb.). A fesztiválon van tökszobor-kiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás és a gyermekeknek tökbábszínház is.

Itt születtek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szab. Szatm. 74-5
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]