Sütőtök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
„Nagydobosi kék” sütőtök
Sárga sütőtök

A sütőtök kifejezéssel azokat a tökféléket illetik Magyarországon, amelyeket főképpen sütve fogyasztanak. A sütőtököket téli töknek is nevezik, ami kapcsolatban áll étkezési célú felhasználásukkal: a sütőtökök hosszú tenyészidejű növények, és teljes (vagyis biológiai, és nem gazdasági) érettségükben takarítják be őket ősszel, eltarthatóságuk miatt pedig télen is alkalmasak fogyasztásra. Ebben az értelemben tehát a sütőtök nem egyetlen tökfaj elnevezése, hanem gyűjtőnév.[1]

Azonban Magyarországon szokás az óriástök (Cucurbita maxima) tökfajt is sütőtöknek nevezni,[1][2][3] leginkább a Cucurbita maxima convar. maxima és a Cucurbita maxima convar. bananina (banántök) fajtákat.[4] Az óriástök egyes fajtáin kívül a sütőtökök közé tartoznak még a pézsmatök (Cucurbita moschata), az ezüstmagvú tök[2] (Cucurbita argyrosperma) és a termesztett tök (Cucurbita pepo) egyes fajtái is.[1]

Amerikában a Halloween ünnepekkor kivájt töklámpásokat is sütőtökből készítik, ezek azonban jórészt a termesztett tök (Cucurbita pepo) fajból kerülnek ki.[5] Magyarországon a leghíresebb sütőtöktermesztő vidék Nagydobos környékén van, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.[3]

Jellemzői[szerkesztés]

A Cucurbita maxima convar. maxima hely- és melegigényes növény, sok vízre van szüksége, szinte minden talajon megterem, kivéve a savanyú, vizes földet. Levelei márványozottak, nagyok, virágai sárgák és tölcséresek, egyivarúak. A Magyarországon leginkább termesztett nagydobosi változat termése szürkés vagy ezüstfehér héjú, húsa narancssárga.[6]

A sütőtök magas karotintartalommal (3,8 mg/100 g), C-vitamin-tartalommal (30 mg/100 g) rendelkezik, ezen felül jelentős kalcium- és foszforforrás.[4]

Termesztett fajták[szerkesztés]

Magyarországon[szerkesztés]

Nagydobosi: az óriástök (Cucurbita maxima) egyik fajtája; alakja lapított gömb, héja szürkés színű, húsa narancssárga, tömege 4-8 kg.[1][4]

Kiszombori: az óriástök (Cucurbita maxima) egyik fajtája; alakja enyhén nyújtott gömb, héja fehéresszürke, húsa narancssárga, tömege 4-6 kg.[1][4]

Orange: a pézsmatök (Cucurbita moschata) egyik fajtája, amit kanadai sütőtöknek vagy sonkatöknek is neveznek; alakja megnyúlt körte, héja sötét narancssárga színű, húsa narancssárga, tömege 2-4 kg. Nem tárolható el hosszú ideig, így frissen fogyasztva, vagy esetleg feldolgozva használható fel. A Szarvasi Öntözési Kutatóintézet (ma Szarvasi Halászati Kutatóintézet) nemesítette ki, s 1989-ben került a magyarországi fajtajegyzékbe.[1][4][7][8][9]

Felhasználása[szerkesztés]

A sütőtököt gyakran fogyasztják sütve, krémleves formájában, de sütemény alapanyagaként is. Magját pörkölve fogyasztják, vagy prosztata kezelésére való étolaj nyerhető belőle.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Tökfélék termesztése. (magyarul) Szerkesztette: Kappel Noémi. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2011. 7–8., 123–125. o. = Gazdakönyvtár, ISBN 978-963-286-646-8 ISSN 1217-1042  
  2. a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 252., 349. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  3. a b Sütőtök. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  4. a b c d e Balázs Sándor. Sütőtök, Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó/Tankönyvtár (2004) 
  5. Pumpkin. University of Illinois. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  6. a b Bálint György: 4. HÉT: A SÜTŐTÖK NEM CSAK SÜTVE KIVÁLÓ. Bálint Gazda Honlapja, 2014. január 20. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  7. Németh Dzsenifer: Itt a sütőtökszezon. agroforum.hu (Agrofórum Online). (magyarul) Budapest: Agrofórum Kiadó Kft. (2019. dec. 12.) (Hozzáférés: 2020. máj. 17.)
  8. Sütőtök. kertlap.hu. (magyarul) Budapest: Farmart Kft. (Hozzáférés: 2020. máj. 17.)
  9. Új nemesítésű szarvasi növényfajták. (magyarul) Békés Megyei Népújság, XLIV. évf. 165. sz. (1989. júl. 15.) 5. o. Hozzáférés: 2020. máj. 17. library.hungaricana.hu

További információk[szerkesztés]