Szamoskér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamoskér
Szamoskér címere
Szamoskér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Teremi László[1]
Irányítószám 4721
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 400 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 41,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szamoskér (Magyarország)
Szamoskér
Szamoskér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 06″, k. h. 22° 24′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 06″, k. h. 22° 24′ 47″
Szamoskér (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szamoskér
Szamoskér
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoskér témájú médiaállományokat.

Szamoskér község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szatmári-síkságon található, a Szamos folyó partján, Nyíregyházától 78 km-re keleti irányban. Szomszédos települései: nyugati irányból Szamosszeg, és tőle délkeletre Tunyogmatolcs.

Története[szerkesztés]

Szamoskér (Kér) Árpád-kori település. Nevét 1292-ben említette először oklevél Keer néven.

1292-ben Keer (Kér), a Balogsemjén nemzetségből származó Ubul fia (Kállay) Mihály fiainak Szamos menti, annak bal partján fekvő birtoka volt.

A birtokot IV. László király halála után egy időre a Borsa nemzetségből származó Tamás fia (Kopasz) Jakab, majd az Aba nemzetségbeli Omode nádor, később pedig a Kaplon nemzetségből származó Gelénesi Jakó fia András szerezte meg.

1307-ben Ottó király visszaadta Kér birtokot Ubul fia Mihály ispán fiainak, István mesternek és testvéreinek.

1319-ben Mihály fia István mester rokonai osztoztak meg Kér birtokán.

1427-ben Keer a Szamos túlsó partján vele szemközt fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállay család ősi birtokai közé tartozott.

1427-ben Zsigmond király a Kállay család tagjainak uj adományt adott rá, de egy részére a Zudar nembeliek is igényt támasztottak.

1494-ben a falunak már állt Szentháromság tiszteletére szentelt fatemploma is.

1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is birtokrészt szereztek itt.

1910-ben 501 magyar lakosa volt. Ebből 33 római katolikus, 418 református, 42 izraelita volt.

A 20. század elején Szatmár vármegye Fehérgyarmati járásához tartozott.

A Kér a Szamos gyakori áradásai miatt sokat szenvedett, ezért többször is változtatta helyét.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A református templom, mely a megyében egyedi építészeti stílusban épült. Sokan Napóleon-kalaphoz, mások viszont egy hal alakjához hasonlítják.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]