Érpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Érpatak
Érpatak címere
Érpatak címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállás község
Polgármester Nagy Imre Attiláné[1]
Irányítószám 4245
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1673 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érpatak (Magyarország)
Érpatak
Érpatak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′
Érpatak (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Érpatak
Érpatak
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Érpatak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Érpatak témájú médiaállományokat.

Érpatak (1908-ig Hugyaj[3]) község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Újfehértótól 7 km-re, Geszterédtől 6 km-re, Zsindelyestől 5 km-re és Ludastótól 3,6 km-re található.

Településrésze Zsindelyes. A 69 lakosú tanyahely Érpataktól 5 km-re, Újfehértótól 4 km-re és Nagykállótól 10 km-re található.

Története[szerkesztés]

A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a 12. század végén tűnt fel első ízben. A falut 1280-ban a Gutkeled nemzetség-beli István fia, Pál birtokaként jelölik. Az 1332-1335 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.

A 17. század végén Butkai Anna kezével egyesült Dessewfy Ferenc kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görögkatolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal.

Érpatak eredeti neve Hugyaj volt, mai nevét 1908-ban kapta.

Hugyaj, kisközség, körjegyzőségi székhely, 238 házzal és 1523 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Ujfehértó. E község a Zichy-okmánytárban 1329-ben "Hugey", a pápai tizedlajstromban 1332-37 közt "Huge" és "Hevkee" formában fordul elő. A Kállay család levéltárának egyik 1457-ből származó okirata már az akkori írásmód szerint a mai nevén említi. 1411-ben a Buttkay, Ráskay és Márky, 1446-ban a Szokoly, 1457-ben a Kállay és 1466-ban a Málczay család volt a birtokosa, de már a XVIII. század végétől a Dessewffyeket találjuk itt, egész a mai napig. A faluban gör. katholikus és ág. evangélikus templom van. Hugyajhoz tartozik Nagy-Vadas, Zsindelyes és Fövenyes puszta és Ereszkedő telep.
– Magyarország vármegyéi és városai - A teljes "Borovszky", Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.[4]

Elnevezései[szerkesztés]

A község eredeti neve Hugyaj volt, ami a magyar helynevek nagy részéhez hasonlóan egyszerűen személynévből vált a falu nevévé. Bár az újkorban a nyelvérzék a vizelet jelentésű húgy szót vélte felfedezni a névben, valószínűbb, hogy az eredeti személynévben az azonos hangalakú, de csillag jelentésű szó rejlik,[5] ami azonban éppen az egybeesés miatt már a 16. században szinte teljesen kiveszett a magyar nyelvből.[6]

A Hugyaj nevet a belügyminiszter 1908-ban változtatta a mai Érpatakra. A 20. század elején az egész országban egységes elvek alapján rendezték a helyneveket. Mivel a falu lakói idegenkedtek a gúnyolódásra okot adó történeti elnevezéstől, ezért a képviselő-testület 1906-ban a Cserepes nevet javasolta. Ezzel azonban az Földrajzinév-bizottság nem értett egyet, így 1907-ben a képviselő-testület másik, az itt eredő Ér patakra utaló nevet hozott javaslatba. Ezzel már a törzskönyvbizottság is egyetértett, így 1908-tól, amikor Szabolcs vármegye új községneveit belügyminiszteri rendelettel kihirdették, Érpatak lett a végleges elnevezés.[3]

A Hugy /csillag/ mai helyesírásunkban nem azonos alakú a vizeletet jelentő hasonló alakú szóval, mert azt hosszú ú-val irjuk. A csillag jelentésű hugy szavunk nemhogy a XVI. században nem halt ki, hanem Székelyföldön a mai napig lehet hallani, például "Kaszáshuggya", Kaszáscsillag jelentéssel.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Az 1821 lelket számláló község 600 lakóházból áll, 95%-a vezetékes vízzel, 75%-a vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60%-a aszfalttal és 20%-a útalappal ellátott. Telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település.

Demográfiai helyzet[szerkesztés]

Népesség szám alakulása, népesedés, népszaporodás Érpataklakosságának száma 1960-óta több, mint 1000 fővel csökkent.

Lakó népesség (fő)

Területi megoszlásban (2004):

  • Belterület: 1749 fő
  • Külterület: 72 fő
  • Összesen: 1821 fő

A népesség szám alakulását a természetes szaporodás, ill. a halálozás, valamint a vándorlási ráta határozza meg. Az utóbbi években a népesedés csökkenése sajnos nem állt meg, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Gazdaság[szerkesztés]

Foglalkoztatás[szerkesztés]

2000-ben Érpatak 30%-a volt aktív kereső és egyharmada állást kereső munkanélküli, eltartottak aránya megközelítette az egyharmadot. Első ízben elhelyezkedők száma elenyésző volt.[forrás?]

Vállalkozások[szerkesztés]

Az 1999-től csökkent a vállalkozók száma. Jelenleg 30 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. Az egyéni vállalkozók többsége kiskereskedelemmel, vendéglátással és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik. Zsindelyesen Pálinkafőzde működik.

Munkanélküliség[szerkesztés]

A foglalkoztatásban az 1990-es évektől változást hozott a munkanélküliség rohamos növekedése, erre utalt a munkanélküliségi ráta értéke 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.

Önkormányzat, közigazgatás[szerkesztés]

Intézmények[szerkesztés]

  • Orvosi rendelő
  • Napközi otthonos óvoda
  • Általános iskola és tornaterem
  • 7000 kötettel rendelkező könyvtár és olvasószoba

A szociálpolitika érpataki modellje[szerkesztés]

Az úgynevezett érpataki modell lényege, hogy az önkormányzat minden támogatást megad azoknak, akik együttműködnek és betartják a szabályokat; akik azonban nem, azokat minden lehetséges módon megpróbálják rákényszeríteni erre.[8][9] Az érpataki modell miatt az önkormányzat első fokon diszkriminációs pert vesztett 2014-ben.

Polgármesterválasztás 2018-ban[szerkesztés]

2018. március 25-én vasárnap időközi polgármester- és képviselőválasztást tartottak Érpatakon, ugyanis a képviselő-testület 2017. december 19-én feloszlatta magát. Ennek indoka az volt, hogy a képviselő-testület több tagja szerint Orosz Mihály Zoltán polgármester és a városvezetés nem tudott tételesen elszámolni a kiadásokkal. Érpataknak 2007 óta nincs törvény szerint elfogadott költségvetése. A polgármester-választást Orosz Mihály Zoltán egyetlen kihívója, Nagy Imre Attiláné nyerte, fölényesen.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érpatak időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2018. március 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 153. o. (1999). ISBN 963-9130-32-X 
  4. Magyarország vármegyéi és városai - A teljes Borovszky - Szabolcs vármegye községei Irta Vende Aladár, revid. dr. Borovszky Samu, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 429. o. ISBN 963-05-4568-3
  6. Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 317. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  8. Az érpataki modell bemutatása a község honlapján
  9. Az Index cikke az érpataki modellről
  10. https://444.hu/2018/03/25/orosz-mihaly-zoltan-osszetort-erpatakot-mint-vilagitotornyot-ma-ledontottek

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Újfehértó-észak Zsindelyes Ludastó Héraldique meuble compas.svg
Újfehértó-CENTRUM

Észak
Nyugat  Érpatak  Kelet
Dél

Görénypuszta
Újfehértó-Orchideás-rét Geszteréd Balkány