Vaja
| Vaja | |||
 |
|||
| Vaja légifotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Mátészalkai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tisza Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4562 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3515 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 123,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vaja
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″ | |||
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaja témájú médiaállományokat.
|
|||
Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség-ben található település.
Rohod 3 km, Őr 4 km, Jármi 9,5 km, Mátészalka 14,5 km, Vásárosnamény 20 km távolságra található.
Közúton elérhető a 41-es főútról a 49-es főútra letérve (2 km); vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először Woya, Waya alakokban fordult elő.
Története[szerkesztés]
Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.
1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették.
1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.
A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.
A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.
1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.
Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.[3]
1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.[4] A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.
A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.
2009. július 1-je óta város.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Nevezetességei[szerkesztés]
- A 16-17. században épült vajai vár – benne a Vay Ádám Múzeum, amely Vay Ádámról, II. Rákóczi Ferenc udvari kapitányáról kapta a nevét.
- A kastély II. emeleti nagytermének mennyezet-freskója - A Vay család 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére készíttette. Alkotója Lohr Ferenc festőművész volt, aki az 1396-os nikápolyi csata azon eseményét örökítette meg, amikor a Vay család egyik tagja, Vay Titusz, Zsigmond királyt kimenekíti a csatából.
- A kastély parkjában található a szoborpark, ahol a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók:
- II. Rákóczi Ferenc
- Zrínyi Ilona
- Vay Ádám
- Bottyán János
- Béri Balogh Ádám
- Radvánszky János
- Vay Ádám Holló Barnabás által készített síremléke a református templom előtti parkban.
A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: a középkori eredetű református templom és egy régi lakóház.[6]
Híres vajaiak[szerkesztés]
- Vay Ádám (Vaja, 1656 - Dancka, 1719. I. 31.)
- Molnár Mátyás (1923–1982) - A Vay Ádám Múzeum alapítója és vezetője
- Vántus István (Vaja, 1935 - Debrecen, 1992) zeneszerző
- Tömör-Tones Zsolt (Budapest, 1971–)
- Kun Szabó Melinda (Budapest, 1966–)
Tárogatósok[szerkesztés]
A kuruc emlékeket őrző faluban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek. [1], [2], [3]
Rádió[szerkesztés]
Vaja városának van egy helyi rádiója, ami Vaján és tőle egy 30-35 kilométeres körzetben fogható. A neve: HA-JÓ FM 98,4 MHz. A zenei kínálata körülbelül a Class FM-éhez hasonlít.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Vaja várkastélya
- Vay Ádám Múzeum
- Vay család
- Vajai várkert Természetvédelmi Terület
- Vajai-tó Természetvédelmi Terület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Századai a szent eklézsiának
- ↑ Várkonyi Ágnes, R. : Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyalásokon 1710–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 986. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Vaja műemlékeinek listája. (Hozzáférés: 2013. július 29.)
További információk[szerkesztés]
|
