Vaja
| Vaja | |||
 | |||
| Vaja légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Mátészalkai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tisza Sándor Rajmund | ||
| Irányítószám | 4562 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3515 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 123,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vaja
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″ | |||
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Vaja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaja témájú médiaállományokat. | |||
Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye középső-keleti részén helyezkedik el, a Nyírség északi peremén. Különálló településrésze az északi határszéle közelében Rákóczitanya.
A térség fontosabb települései közül Rohod 3, Őr 4, Jármi 9,5, Mátészalka 14,, Vásárosnamény pedig 20 kilométer távolságra található.
A szomszédos települések: észak felől Nyírmada, északkelet felől Pusztadobos, kelet felől Nyírparasznya, délkelet felől Papos, dél felől Őr, délnyugat felől Kántorjánosi, nyugat felől Baktalórántháza, északnyugat felől pedig Rohod.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúri elérési útvonala a 49-es főút, amely a nyugati határszéle közelében, a várostól alig 2 kilométerre ágazik ki a 41-es főútból az országhatár irányába. Az ország távolabbi részei felől a 41-es, majd a 49-es főúton érhető el a legegyszerűbben, míg Ópályival a 4116-os út kapcsolja össze.
Vasúton a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon érhető el, amelynek két megállási pontja van itt, az egyik a szomszéd faluval közös. Vaja-Rohod vasútállomás a belterület északi részén helyezkedik el, nem messze a 49-es főút vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 41 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Rákóczitanya megállóhely a névadó településrész déli széle közelében található, közúton csak a 41-es főút felől érhető el, a 41 101-es számú mellékúton.
Története[szerkesztés]
Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először 1272-ben említik IV. Béla király birtokadományozásakor, ekkor a név Woya és Waya alakokban fordult elő. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök volt a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.
1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették. 1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.
A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.
A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.
1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.
Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.[2]
1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.[3] A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.
A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a Baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.
2009. július 1. óta város.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| 1990–1994 | Tisza László | független[4] |
| 1994–1998 | Balogh Gyula | független[5] |
| 1998–2002 | Tisza Sándor | független[6] |
| 2002–2006 | független[7] | |
| 2006–2010 | független[8] | |
| 2010–2014 | független[9] | |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019–2020 | független[11] | |
| 2020-tól | Tisza Sándor Rajmund | független[12] |
A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] mert a kisvárost 1998-tól vezető Tisza Sándor 2020 májusának első napjaiban, 56 évesen váratlanul elhunyt.[14][15] A választást a korábbi polgármester fia nyerte meg.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
2019-ben a település lakossága 3683 volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,4%, református 65,7%, görögkatolikus 9,1%, felekezeten kívüli 1,9% (10,7% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A 16-17. században épült vajai vár – benne a Vay Ádám Múzeum, amely Vay Ádámról, II. Rákóczi Ferenc udvari kapitányáról kapta a nevét.
- A kastély II. emeleti nagytermének mennyezet-freskója – A Vay család 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére készíttette. Alkotója Lohr Ferenc festőművész volt, aki az 1396-os nikápolyi csata azon eseményét örökítette meg, amikor a Vay család egyik tagja, Vay Titusz, Zsigmond királyt kimenekíti a csatából.
- A kastély parkjában található a szoborpark, ahol a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók:
- Vay Ádám Holló Barnabás által készített síremléke a református templom előtti parkban.
- Az 1980-as években modern katolikus templom épült a városban
A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: az Árpád-kori református templom és egy régi lakóház.[18]
1941-ben valamennyi aradi vértanúról utcát neveztek el.
Híres vajaiak[szerkesztés]
- Vay Ádám (Vaja, 1656 – Dancka, 1719. I. 31.)
- Molnár Mátyás (1923–1982) – A Vay Ádám Múzeum alapítója és vezetője
- Vántus István (Vaja, 1935 – Debrecen, 1992) zeneszerző
- Tömör-Tones Zsolt (Budapest, 1971–)
- Kun Szabó Melinda (Budapest, 1966–)
Tárogatósok[szerkesztés]
A kuruc emlékeket őrző városban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek.[19][20][21]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
- ↑ Századai a szent eklézsiának. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
- ↑ Várkonyi Ágnes, R. : Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyalásokon 1710–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 986. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szept. 6.) (Hozzáférés: 2020. szept. 7.)
- ↑ Vaja települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Lovas Gergő: Meghalt Vaja polgármestere, Tisza Sándor (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2020. május 3. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Vaja Helységnévtár
- ↑ Vaja műemlékeinek listája. (Hozzáférés: 2013. július 29.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ [3]
További információk[szerkesztés]
- Vaja az utazom.com honlapján
- Molnár Mátyás: A vajai várkastély; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári múzeumi füzetek)
- Molnár Mátyás: Vaja, Vay Ádám Múzeum; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Keresztényi Nándor: A vajai negyedszázad. Krónika a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetről; II. Rákóczi Tsz., Vaja, 1985
- Asztalos János: Játékkert a vajai óvodában; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1990
- 30 éves a Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1994
- Száz éves a vajai freskó. Tudományos ülésszak, Vaja 1996. április 19.; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1997 (A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadványai)
- Vaja; szerk. Németh Péter; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
- I. Komédiás Napok a vajai várkastélyban; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
- A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
- II. Komédiás Napok a vajai várkastélyban. 2005. május 27-29.; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2005
- A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja, 2006
- Városavató ünnepség. Vaja, 2009. szeptember 12.; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2009
- Molnár Mátyás, a múzeumalapító. Emlékülés Molnár Mátyás születésének 90. évfordulóján; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2014
- Ötvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. Alapítva: Kuruc Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2015
- A historikus vár negyedszázadai; összeáll. Molnár Sándor; MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, Vaja, 2019
|
