Kölcse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Kölcse
A kölcsei fa harangtorony
A kölcsei fa harangtorony
Kölcse címere
Kölcse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás nagyközség
Polgármester Balku Pál[1]
Irányítószám 4965
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1411 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 49,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kölcse (Magyarország)
Kölcse
Kölcse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 02″, k. h. 22° 43′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 02″, k. h. 22° 43′ 01″
Kölcse (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kölcse
Kölcse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kölcse weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcse témájú médiaállományokat.

Kölcse nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kölcse Magyarország legkeletibb csücskében, a magyar-ukrán határtól 10 km-re, az Öreg-Túr ölelésében, az Erdőháton fekszik.

Közúton elérhető a 491-es főúton.

Története[szerkesztés]

Kölcsét az egyik legrégebbi településként tartják nyilván a Szatmári-síkságon, határából neolit kori és bronzkori régészeti leletek kerültek elő.

A község a Túr folyó és annak mellékága, az Eszteró által körülvett kiemelkedésre épült, így az árvizek nem károsították, és védettséget is biztosított az ellenséges támadások ellen az, hogy a Túr-csatorna kiépüléséig csak hídon lehetett a települést megközelíteni.

A Kölcsey család uradalmi központja volt, 1344-ben Nagy Lajostól adományt és vámjogot kaptak rá. Birtokosok voltak még az Őry, Daczó, Kömörei, Gacsályi, Perényi és Kende családok. 1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond új adományt kaptak az egész falu határára, a 1718. században már csak a Kölcseyeknek volt földbirtokuk a településen.

Többször tartották a Szatmár vármegyei közgyűlést a kölcsei református templomban, ami jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet. Előnyös elhelyezkedése miatt a 1415. században már bekapcsolódott a kereskedelmi forgalomba, fokozatosan városias jellegű településsé kezdett válni. Valamikor az 1500-as években alakult a nemes ifjak részére a pálos rend papneveldéje. Később a papi és tanítói hivatal különvált, így önálló iskola is működött az 1600-as évek elejétől. A 18. században a lakosságot megtizedelte a pestis, ezért Kölcsey (II.) György a felvidékről evangélikus vallású szlovák jobbágyokat telepített be.

A település hosszú ideig megőrizte központi szerepét, 1882-től folyamatosan van orvosa, 1890-től gyógyszertára. 1895-ben körjegyzőség központja lett Fülesd, Sonkád és 1909-ig Túristvándi településekkel. A körjegyzőség egészen 1950-ig működött. 1950-től 1965-ig közös tanács működött, majd 1965-től Sonkád, 1970-től Fülesd, 1973-tól Botpalád és Kispalád községek igazgatási központja egészen az 1990-es választásokig, amikortól ismét önállóvá vált az önkormányzat. Nagyközségi rangot 1973-ban kapott.

Fontosabb évszámok még a település életéből:

  • 1949-től 1964-ig gépállomás üzemelt.
  • A villamoshálózat kiépítése 1952-ben történt meg.
  • 1972-ben sütőüzem épült.
  • 1978-tól új gyógyszertár épült.
  • 1977-ben épült ki a vezetékes ivóvízhálózat.
  • 1978-ban új, 8 osztályos általános iskola épült.
  • 1992-től folyt a belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása.
  • 1995-ben szeméttelep és szennyvíztisztító telep épült, valamint kiépült a modern telefonhálózat a faluban.
  • 1997-ben elkészült a gázvezeték-hálózat.
  • 2000-ben 4 tanteremmel bővítették az általános iskolát.
  • 2002-ben megalakult a Gondozási Központ.
  • 2003-ban feltáró út épült a volt szövetkezeti gyümölcsösben.
  • 2004-ben megépült a szennyvízhálózat.

Demográfia[szerkesztés]

Kölcse népessége 2011-ben még 1261 fő volt, amely 2016 elejére 1406 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma a 15. században épült. Az egykori Kölcsének az egyik legrégebben beépített, illetve egyben legmagasabban fekvő része a templom és környéke, amit erdők, mocsarak vettek körül. A templom környékét évszázadokon keresztül temetőnek használták.

Az egyhajós templom a 15. század második felében téglából és terméskőből épült román stílusban. A nyolcszög alakú szentély egykor csúcsíves boltozattal lehetett ellátva. A gyámköveiből kiálló bordák még hét helyen látszanak, a nyolcadik helyen a szószékkorona miatt levágták. Valamilyen oknál fogva a templom teteje beomlott és 1646-ban gótikus stílusban építették újra. A romos templomot feltehetően Ráthi Judit úrnő restauráltatta. 1768-ban ismét renoválták a templomot, amit a mennyezet ládáján olvasható felirat igazol, mely szerint 1768–69-ben Kölcsey György és felesége, Komáromy Anna restauráltatták.

A templom előtt álló, 1791-ben készített fa harangtorony viszonylag alacsony törzsű. Alul a szoknya alatti rész teljesen zárt, fenn a galéria fölé nyolcszögletű sisakalj borul, ami ritkaság a Felső-Tisza-vidéken.

Medve-kastély

Híres kölcseiek[szerkesztés]

  • Itt született Tariska István (1915. június 28. – Budapest, 1989. február 5.) orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
  • Itt született Tariska Zoltán (1953. szeptember 8. – ) nyugalmazott református lelkész.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kölcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

  • Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML

További információk[szerkesztés]