Újkenéz
| Újkenéz | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lakatos Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4635 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 989 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 103,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újkenéz
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 15′ 00″, k. h. 22° 13′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 00″, k. h. 22° 13′ 36″ | |||
Újkenéz
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Újkenéz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újkenéz témájú médiaállományokat. | |||
Újkenéz község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján.
A szomszédos települések: észak felől Mezőladány, kelet felől a folyó túlsó partján fekvő Tiszakerecseny, délkelet felől a szintén túlparti Tiszaadony, dél-délkelet felől Aranyosapáti, nyugat felől pedig Tornyospálca.
A térség fontosabb települései közül Kisvárda 21, Aranyosapáti 7,5, Nagyvarsány 14,5, Vásárosnamény pedig 19,5 kilométer távolságra található.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton Mezőladány vagy Aranyosapáti érintésével érhető el, a 4115-ös úton.
A hazai vasútvonalak közül a Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Újkenéz megállóhely a település központjának nyugati részén helyezkedik el, közúti megközelítését csak önkormányzati utak biztosítják.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevének cserepes előtagja a lakosság cserépégető foglalkozásáról, „vagy a falu cseréppel fedett templomáról kapta nevét”.
Viszont Dr. Görömbey Gusztáv nyugalmazott törvényszéki tanácselnök tanulmányában kifejti, hogy ennek a hipotézisnek nem sok köze van a valósághoz. Mivel az 1963-ban a faluban, cseréppel fedett épület egy sem volt.
A település nevének Kenéz utótagja a szláv eredetűnek tartott kenéz [Knyáz] tisztség, vagy méltóságnévből való.
Története[szerkesztés]
A település nevét az oklevelek 1435-ben említik először, mint Apáti és Őrmező közt fekvő települést Kenes néven.
1419-ben Cserepes-Kenéz birtokosa a Báthori család volt.
1450-ben a Gyulaházy családnak volt itt birtoka, 1471-ben a Kapolcsi, 1480-ban pedig a Bacskay család volt földesura.
A 19. század elején az Eördögh Bakó, Király Izsák és Katona család volt itt birtokos.
1888-ban a Tisza árvize a falu nagy részét romba döntötte, ezért a veszélyeztetett helyeken lakókat más, magasabban fekvő helyre kellett telepíteni.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kovács Lajos (független)[3]
- 1994–1998: Kovács Lajos (független)[4]
- 1998–2002: Kovács Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Kovács Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Kovács Lajos (független)[7]
- 2010–2014: Putnoki Zsolt (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2015: Dicső Zoltán (független)[9]
- 2015–2019: Dicső Zoltán (független)[10]
- 2019-től: Lakatos Zoltán (független)[1]
A településen 2015. október 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és négy jelölt közül sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,6%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% ukránnak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,3%, református 53,9%, görögkatolikus 9,7%, felekezeten kívüli 1,5% (25,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma 1898-ban épült.
- Az Újkenézi óvoda melletti megemlékező hely
Érdekességek[szerkesztés]
- 1895-ben a falu új helyre építésekor a település határában ásás közben sok bronzkori tárgy került itt felszínre, melyeket a Nemzeti Múzeumba szállítottak.
- Dűlőnevei: Fagyalos, Gorond, Mese, Teremszeg.
- A falu határában található a Tündérvár nevű nagy domb, egy nagy épület erős alapjaival.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Újkenéz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ a b Újkenéz települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 18. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Újkenéz Helységnévtár
