Újkenéz

	Újkenéz
	; Újkenéz címere
	; Újkenéz címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	község
Polgármester	Dicső Zoltán (független)
Irányítószám	4635
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	989 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	103,72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Újkenéz Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 15′ 00″, k. h. 22° 13′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 00″, k. h. 22° 13′ 36″
	Újkenéz Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Újkenéz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újkenéz témájú médiaállományokat.

Újkenéz község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírségben, a Tisza bal partján fekvő település.

Kisvárda 21 km, Aranyosapáti 7,5 km, Nagyvarsány 14,5 km, Vásárosnamény 19,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének cserepes előtagja a lakosság cserépégető foglalkozásáról, „vagy a falu cseréppel fedett templomáról kapta nevét”.

Viszont Dr. Görömbey Gusztáv nyugalmazott törvényszéki tanácselnök tanulmányában kifejti, hogy ennek a hipotézisnek nem sok köze van a valósághoz. Mivel az 1963-ban a faluban, cseréppel fedett épület egy sem volt.

A település nevének Kenéz utótagja a szláv eredetűnek tartott kenéz [Knyáz] tisztség, vagy méltóságnévből való.

Története[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1435-ben említik először, mint Apáti és Őrmező közt fekvő települést Kenes néven.

1419-ben Cserepes-Kenéz birtokosa a Báthori család volt.

1450-ben a Gyulaházy családnak volt itt birtoka, 1471-ben a Kapolcsi, 1480-ban pedig a Bacskay család volt földesura.

A 19. század elején az Eördögh Bakó, Király Izsák és Katona család volt itt birtokos.

1888-ban a Tisza árvize a falu nagy részét romba döntötte, ezért a veszélyeztetett helyeken lakókat más, magasabban fekvő helyre kellett telepíteni.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Református temploma 1898-ban épült.

Érdekességek[szerkesztés]

1895-ben a falu új helyre építésekor a település határában ásás közben sok bronzkori tárgy került itt felszínre, melyeket a Nemzeti Múzeumba szállítottak.
Dűlőnevei: Fagyalos, Gorond, Mese, Teremszeg.
A falu határában található a Tündérvár nevű nagy domb, egy nagy épület erős alapjaival.