Ugrás a tartalomhoz

Csiszár Árpád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csiszár Árpád
Csiszár Árpád emléktáblája az általa alapított múzeum bejáratánál
Csiszár Árpád emléktáblája az általa alapított múzeum bejáratánál
Született1912. március 8.
Fülesd
Elhunyt1988 (75-76 évesen)
Vásárosnamény
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • református lelkész
  • néprajzkutató
Tisztségemúzeumigazgató
SablonWikidataSegítség

Csiszár Árpád (Fülesd, 1912. március 8.Vásárosnamény, 1989. február 20.[1]) lelkész, etnográfus, múzeumigazgató, a Beregi Múzeum alapítója.

Élete

[szerkesztés]

Csiszár Árpád 1912 március 8-án született Szatmár megyében, Fülesden. Gyermek- és ifjúkorát Szamostatárfalván töltötte. Fiatalkori Szamos-parti megfigyelései ösztönözték arra, hogy az őskorról minél többet tudjon; így hallgatta debreceni teológus korában a teológia mellett az egyetemen Dr. Roska Márton régészprofesszor előadásait, szinte mindennapos vendége volt a debreceni Déri Múzeumnak, amelynek akkor Dr. Sőregi János régész volt az igazgatója. A környezete titkainak megfejtése irányította a figyelmét az egyetem földrajzi, történeti és filozófia tanszékeinek szemináriumaiba is.

Később hosszabb, rövidebb időt töltött; Bátyún, Nádudvaron, Halmiban, Kisbábonyban, Somkeréken, Magyarköblösön, Mérken, Tákoson és Gergelyiugornyán is ahol nyugalmazásáig református lelkészként szolgálta a közösséget. Mindig a forrásból indult ki és csak az után vette kezébe a szakirodalmat. Megfigyeléseit mindig a legjobb szakemberekkel vitatta meg.

1963-ban kapott megbízást a vásárosnaményi Beregi Múzeum megszervezésére, melynek vezetője is lett. Mindig összehasonlított és összegzett. Kimondva vagy kimondatlanul egy életen át készült a múzeumszervezésre. Különös kegyelemnek, szolgálati lehetőségnek tekintette ezt a munkát.

Írásai nagyrészt a Nyíregyházi Józsa András Múzeum Évkönyvében és az Ethnográphiában jelentek meg.

1989-ban Vásárosnaményban érte a halál.

Munkái

[szerkesztés]
  • Szemmelverés és igézés (A Nyíregyházi Józsa András Múzeum Évkönyve, II. Budapest, 1969.)
  • A beregi sertéstenyésztés (Ethnographia, 82. 1971)
  • Sertésmakkoltatás az északkeleti erdővidéken (Agrártörténeti Szemle, 16. 1974)
  • Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében (A Nyíregyházi Józsa András Múzeum Évkönyve, 15-17. 1972-1974)
  • A beregi népi textiliák lexikona (Debrecen 1983)
  • Adatok a felső-tiszavidéki pálinkafőzésről és -felhasználásról a XVIII-XIX. század fordulóján (Agrártörténeti Szemle, 27. 1985)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Halálozás (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1989. február 22. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1989. febr. 22. 6. p.

Források

[szerkesztés]