Sőregi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sőregi János
Söregi János.jpg
Született 1892. december 25.
Kiscigánd
Elhunyt 1982. április 13. (89 évesen)
Debrecen
Foglalkozása muzeológus,
régész,
/numizmatikus,
múzeumigazgató

Sőregi János (Kiscigánd, 1892. december 25.Debrecen, 1982. április 13.) muzeológus, régész, 1936 és 1950 között a Déri Múzeum igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1910-ben érettségizett, majd jogi tanulmányait megszakítva elvégezte a tiszti iskolát. Négy évet önkéntesként az első világháborúban harcolt, ahonnan 1918-ban szerelt le mint főhadnagy. 1919-ben befejezte jogi tanulmányait, majd szülőfalujában jogászkodott és gazdálkodott három évig. Közben néprajzi anyagokat gyűjtött és írogatott a Pesti Hírlap számára. 1920-ban ismerkedett meg a Bodrogközben kutató Györffy Istvánnal, Ébner (Gönyey) Sándorral, Lajtha Lászlóval és Ecsedi Istvánnal.

1922-ben került Debrecenbe, a Városi Múzeumba Györffy István meghívására. Itt Zoltai Lajos mellett volt díjtalan gyakornok 1932-ig, közben pedig a Tisza István Tudományegyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd 192425-ben a bécsi Collegium Hungaricumban tanult állami ösztöndíjjal, régészeti és muzeológiai tanulmányokat. 1927-ben szerzett doktori címet egyetemes történelem, régészet és geográfia tárgykörökből.

1930-ban múzeumőr státuszt nyert, majd Ecsedi István halála után 1936-tól 1950-ig, nyugalomba vonulásáig[Mj. 1] a debreceni Déri Múzeum igazgatója volt.

Munkássága[szerkesztés]

A debreceni Déri Múzeum főkapuja (2008).

Szűkebb kutatási szakterülete volt az ős-, illetve a középkori régészet és annak néprajzi vonatkozásai, Debrecen környékén és a Felső-Tisza-vidék mentén. E témakörökben a szakfolyóiratokban számos cikke, tanulmánya jelent meg. Neki tulajdonítható a Déri Múzeum iparművészeti és numizmatikai mentése a második világháború végén, amikor az anyagot nyugatra akarták evakuálni. Az ő irányítása alatt került sor a panyolai tölgyfaépítmény régészeti feltárására, a Debrecen környéki ásatásokra. Az ő nevéhez fűződik a hortobágyi pásztorélet tárgyi emlékeinek gyűjtése és a Pásztormúzeum elődjének kialakítása a hortobágyi csárda épületében. Rendkívül jelentős volt a helytörténeti, néprajzi és tudománytörténeti tevékenysége, de nagy számban írt különböző szaklapokban, természettudományi és főként ornitológiai megfigyeléseiről is.

Munkásságát tekintve apróbb érdekesség, hogy tőle származik az egyik első hiteles és dokumentált Kárpát-medencei tornádóészlelés. A Nábrád község külterületén 1936. augusztus 8-án károkat okozó légörvényt Sőregi 10 fényképpel dokumentálta.[1]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A szkíta-magyar kontinuitás (Karcag, 1927)
  • Méhkas alakú földbe vájt üregek feltárása (Debrecen, 1932)
  • A panyolai tölgyfaépítmény (Debrecen, 1933)
  • A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető (Debrecen, 1935)
  • Ecsedi István (1885-1936) (Debrecen, 1937)
  • A debreceni Thaly-szoba (Debrecen, 1940)
  • Zoltai Lajos (1861-1939) (Debrecen, 1941)
  • Debrecen város Déri Múzeuma és műkincsei (Budapest, 1941)
  • Írások a százéves szabadságharc emlékezetére (Debrecen, 1948)
  • Hajdúsági Halmok (M. Nepper Ibolyával és Zoltai Lajossal, Hajdúböszörmény, 1981)
  • Kék könyv - Ifjúkori napló (Sőregi 1910 és 1914 között íródott fiatalkori naplója, Cigánd 2015)

Emlékezete[szerkesztés]

Sőregi János bronz mellszobra Cigándon - Czigándi Varga Sándor alkotása, 2013.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 1950-ben politikai okokból nyugdíjazták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sőregi János: A nábrádi légörvény vagy tornádó; A Debreceni Déri Múzeum évkönyve - 1938. Debrecen, 1940; pp. 92-94
  2. Államalapításunk ünnepe. Cigánd: Cigándi Új Hírmondó - XIII. évfolyam 3. szám, 7. o (2013) 
  3. MMO 2016

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • MMO 2016: Sőregi-ház: néprajz az Y és a Z generáció számára. Magyar Múzeum Egyesület Online Magazinja
  • Taar Ferenc: Emberek, emlékek, történelem (Hajdú-Bihar megyei Napló, 1974. december 22.)
  • Görgey Gábor: Befalazott kincsek (Magyar Nemzet, 1975. febr. 11.)
  • Nyakas László: Sőregi János (Hajdú-Bihari Napló, 1984. május 5.).