Ecsedi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ecsedi István
Ecsedi István.jpg
Született 1885. szeptember 29.
Debrecen
Elhunyt 1935. május 19. (49 évesen)
Debrecen
Foglalkozása néprajzkutató, muzeológus, múzeumigazgató

Dr. Ecsedi István (Debrecen, 1885. szeptember 29.Debrecen, 1935. május 19.) magyar etnográfus, múzeumigazgató. A Magyar Numizmatikai Társulat debreceni csoportjának elnöke, a Múzeumbarátok Körének ügyvezető alelnöke. A Csokonai Kör örökös tagja, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság, a Magyar Alföldkutató Bizottság, a Magyarhoni Földtani Társaság, a Természettudományi Társaság tagja. A Magyar Földrajzi–Néprajzi Társaság, a Magyar Adria Egyesület, a debreceni Műpártoló Egyesület, a debreceni Gazdasági Egyesület és a Kollégiumi Diákszövetség választmányi tagja. A debreceni Rotary Club tagja. A Magyar Turista Egyesület (MTE) debreceni csoportjának alelnöke.[1]

Élete, munkássága[szerkesztés]

A Debreceni Református Főgimnáziumban érettségizett. 1908-ban Budapesten doktorált, majd történelem-földrajzszakos tanári diplomát szerzett. 19081909 között Szegeden tanár. 1909-től a debreceni református tanítóképző tanára. 1912-től a debreceni városi múzeum tiszteletbeli őre, a néprajzi osztály vezetője. Mint önkéntes a tiroli első császárvadász ezredben szolgált. A világháború előtt a 39-es gyalogezredhez helyezték át. Súlyosan megsebesült a galíciai fronton. A világháborút végig harcolta és mint főhadnagy szerelt le.[2] 1929-től a megalakult Déri Múzeum első igazgatója. 1925-ben „Magyarország földrajza és néprajza” tárgykörből a debreceni egyetemen magántanárrá képesítették. Rendszeresen tartott néprajzi előadásokat. Ecsedi tette rendszeressé a tanulmányi kirándulásokat. Azok szervezésére utódjául nevelte egyik tanítványát, Somorjai Lászlót, a képző első önálló testnevelő tanárát. Cikkei és tanulmányai a tiszántúli, elsősorban a hajdúsági és debreceni népi kultúra különböző területeivel foglalkoznak. Számos újdonság mellett a nevéhez fűződik hazánk első pusztai múzeumának létrehozása is 1934-ben. Nevéhez fűződik a Hortobágy reális képének fölfedezése. A népi vadászatról, halászatról és táplálkozásról szóló tanulmányai úttörő jellegűek. A Déri Múzeum néprajzi anyagát nagyszámú értékes tárggyal gyarapította. Több földrajzi tankönyvet és környezetismereti munkát is írt. Földrajzi-néprajzi utazást tett a Balkánon és a Közel-Keleten.

„A debreceni Déri Múzeumban voltam, s Ecsedi Pistával, a nagyszerű etnográfussal az ősművészeti tárgyakban gyönyörködtem. Megbámultam az alföldi pásztorok remekléseit. A faragott és írott szerszámokat, a karikásostorokat, és a csontból, fából készült eszközöket. A tárlók felett egy sor pásztorkép volt felakasztva. Megálott a szemem a bajszos, kemény fejek galériáján s egész megilletődve kérdeztem, ki csinálta ezeket. Egy hortobágyi pásztor - mondta. - Egy volt csikósbojtár, aki elfagyott keze-lába miatt kénytelen volt otthagyni a cifra ménest, s most megint a pusztát lakja és figurákat válogat ki és örökít meg. Soká néztem a képeket s mikor végre az irodában megpihentünk, belép egy kemény, vastag, egyszerű magyar. Az igazgató, Ecsedi felkiállt: - itt az én komám, ez az a Káplár Miklós, aki a képeket pingálta. Rögtön összemarkoltuk egymás kezét és ettől kezdve állandóan barátságban maradtunk” Móricz Zsigmond

Ecsedi István három kontinens országait kutatta, de megmaradt lokálpatriótának. Lappföldről rénszarvasagancsból faragott karcolozott kést, halhéjkanalat, síkötő szalagokat hozott. Jegesmedvével fényképezte le a lappokat, bolgár földműveseket örökített meg primitív szerszámokkal.

Sírhelye: Debrecen, Nagyerdei Köztemető, Nemzeti Sírkert, Dísz jobb parcella 3. sor 6. - Dr. Ecsedi István etnográfus, múzeum igazgató

Főbb művei[szerkesztés]

Pásztorok bocskorban, csizmában. Hortobágy (Hajdú-Bihar megye). Ecsedi István felvétele, 1933 (Déri Múzeum, Debrecen)
Juhnyúzás.A kép jobb oldalán Ecsedi István, a debredeni Déri Múzeum igazgatója áll (Debrecen – Bánk, 1930)
  • Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei. (1770–1838) Debrecen 1912
  • A Hortobágy-puszta és élete (Debrecen, 1914)
  • Ecsedi István, Bodnár Lajos: Hortobágyon kivirult az ibolya, Exodus, Kolozsvár, 1942.
  • Poros országutakon (Debrecen, 1925)
…Bizonyos, hogy az Alföld nem nevelt turistákat, akik szeretetükkel összekapcsolnák a magyar lelket az Alfölddel. A magyar föld népe szereti őszintén, öntudatlanul a földet, mely szülte, táplálja és végre eltakarja. Szerelmét néhány egyszerű dalban öntötte ki. Ámde ki vette észre az egyszerű szívnek egyszerű meleg rezgéseit? Az átutazók megcsudálják a pusztát, a kanyargó folyókat, az egyedül unatkozó kutágasokat, a varjúrugta csárdát. A költészet nemes varázsával vonták be, mint ősi magyar érdekességeket. Ámde turisztikai leírás vagy csak a kedves vonatkozások feljegyzése, a lüktető magyar lélek lehelete nem ihlette meg tollukat.…
– Ecsedi István: Poros országútakon
  • Hortobágyi pásztor- és betyárnóták dallamokkal, Debrecen, 1927.[3]
  • A bolgárok földjén Utirajzok. Debrecen, 1929. Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. Csikós Tóth András rajzaival illusztrálva.
  • Gazdasági evés (Népünk és Nyelvünk, 1931. 1–3. sz.)
  • A rézmetszés művészete a Debreceni Református Kollégiumban. A rézmetsző deákok. Debrecen 1931.
  • Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933)
  • Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934)
  • A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása (Debrecen, 1935)
  • A Hortobágy puszta és élete, Historiaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 2050000024818
  • A Hortobágy-puszta természeti viszonyai, tekintettel a mezőgazdaságra, Historiaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 2050000024719
  • Dr. Ecsedi István, Dr. Jeszenszky Sándor, Nagy Attila: Milyen volt Debrecen 1927-ben?, Uropath Bt. ,Debrecen,

Irodalom[szerkesztés]

Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. Debrecen 1985

További információk[szerkesztés]