Geszteréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Geszteréd
Geszteréd címere
Geszteréd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállás község
Polgármester Szabó József (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4232
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1718 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Geszteréd (Magyarország)
Geszteréd
Geszteréd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 47′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 47′
Geszteréd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Geszteréd
Geszteréd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Geszteréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Geszteréd témájú médiaállományokat.

Geszteréd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-délnyugati részén a megyehatár közelében fekszik, két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. Észak felől Nagykállóval, keletről Birivel és Balkánynyal, északnyugatról Érpatakkal, délről Bökönynyel, Hajdúhadházzal és Hajdúsámsonnal határos.

Településrészei:

  • Lovastanya Balkánytól 3 km-re, Geszterédtől 1 km-re található. A Lovas család birtoka volt évekig. 1990-ig Balkányhoz tartozott. Található itt egy magtár. Lakossága: 10 fő.
  • Nyíritanya Geszterédtől 2 km-re északra található. Lakossága: 8 fő.
  • Szállásföld Balkánytól 11 km.-re, Déssy tanyától 3 km-re, Hajdúhadháztól 15 km-re található. Lakossága 21 fő. Különlegessége, hogy Geszteréd felől nem lehet megközelíteni. Itt található a hajdúhadházi katonai gyakorló tér.

Története[szerkesztés]

Geszteréd a honfoglalás korától lakott település, területe azonban már a bronz-korban is lakott hely lehetett, itt Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szablya több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.

A falu határában történt történelmi eseményként említhető meg, hogy I. László király itt, a falu határában verte szét a besenyőket 1092-ben.

A település neve 1332-ben a pápai tizedlajstromban van először említve, ekkor nevét Kestred-nek írták.

1335-ben a falu a Balogsemjén nemzetség-hez tartozó Biri és Balogi családok voltak birtokosai, majd a petri Ders családé lett, melynek egészen a 17. század elejéig volt itt részbirtoka. 1388-ban legnagyobb földesura az olnodi Czudar család volt, majd a Palágyi család birtoka lett.

17. század közepén már több család is birtokosa volt: köztük a Jármy, Paksy és Zathy családok is. A portyázó törököktől a falu sokat szenvedett, az 1600-as évek elején lakatlanná is vált. 1613-tól a korabeli oklevelek már pusztaként említik, azonban birtokosai területét a környékbeli falvak lakosainak bérbe adták legeltetésre.

1752-ben Winkler László a Jármy család itteni birtokrészét vette zálogba, majd azt meg is vásárolta, s Bereg megyei szökött jobbágyokat telepített le rajta.

A 18. század végén nagyobb birtoka a Lónyay, Vay és Tisza családoknak volt Geszteréden, majd a birtokot gróf Dégenfeld József szerezte meg Tisza Ilonával kötött házassága révén, s a Dégenfeld családé maradt 1944-ig.

A 19. század első felében több birtokosa is volt, köztük a gróf Vay család, a Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Uray, Básthy, stb. családok is.

A 20. század elején gróf Dégenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes volt itt birtokos. 1927. május 24-én a község közelében egy disznó túrta ki a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori vezéri leletegyüttesét.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2011. december 4-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület szeptemberben feloszlatta magát.[13] A polgármesteri posztért elindult az addigi polgármester is, de hozzá képest az egyetlen kihívója több mint kétszeres mennyiségű szavazatot szerzett.[10][11]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola
  • Közművelődési és Iskolai Könyvtár
  • Gajdos János Művelődési Ház
  • Polgármesteri hivatal
  • Egészségügyi központ
  • Római katolikus templom
  • Református templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Geszterédi Aranyszablya Archiválva 2016. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, geszterediaranyszablya.hu
  4. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  8. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  9. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  10. a b Geszteréd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. december 4. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. a b Kemény polgármestere lett Geszterédnek (magyar nyelven) (html). hirado.hu, 2011. december 5. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  12. Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  13. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Érpatak Nagykálló Biri
Újfehértó

Észak
Nyugat  Geszteréd  Kelet
Dél

Balkány
Téglás Bököny Lovastanya