Geszteréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Geszteréd
Geszteréd címere
Geszteréd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nagykállói
Jogállás község
Polgármester Szabó József (Fidesz–KDNP)
Irányítószám 4232
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1718 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 52,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Geszteréd (Magyarország)
Geszteréd
Geszteréd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 47′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 47′
Geszteréd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Geszteréd
Geszteréd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Geszteréd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geszteréd témájú médiaállományokat.

Geszteréd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-délnyugati részén a megyehatár közelében fekszik, két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. Észak felől Nagykállóval, keletről Birivel és Balkánynyal, északnyugatról Érpatakkal, délről Bökönynyel, Hajdúhadházzal és Hajdúsámsonnal határos.

Településrészei:

  • Lovastanya Balkánytól 3 km-re, Geszterédtől 1 km-re található. A Lovas család birtoka volt évekig. 1990-ig Balkányhoz tartozott. Található itt egy magtár. Lakossága: 10 fő.
  • Nyíritanya Geszterédtől 2 km-re északra található. Lakossága: 8 fő.
  • Szállásföld Balkánytól 11 km.-re, Déssy tanyától 3 km-re, Hajdúhadháztól 15 km-re található. Lakossága 21 fő. Különlegessége, hogy Geszteréd felől nem lehet megközelíteni. Itt található a hajdúhadházi katonai gyakorló tér.

Története[szerkesztés]

Geszteréd a honfoglalás korától lakott település, területe azonban már a bronz-korban is lakott hely lehetett, itt Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szabja több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.

A falu határában történt történelmi eseményként említhető meg, hogy I. László király itt, a falu határában verte szét a besenyőket 1092-ben.

A település neve 1332-ben a pápai tizedlajstromban van először említve, ekkor nevét Kestred-nek írták.

1335-ben a falu a Balogsemjén nemzetség-hez tartozó Biri és Balogi családok voltak birtokosai, majd a petri Ders családé lett, melynek egészen a 17. század elejéig volt itt részbirtoka. 1388-ban legnagyobb földesura az olnodi Czudar család volt, majd a Palágyi család birtoka lett.

17. század közepén már több család is birtokosa volt: köztük a Jármy, Paksy és Zathy családok is. A portyázó törököktől a falu sokat szenvedett, az 1600-as évek elején lakatlanná is vált. 1613-tól a korabeli oklevelek már pusztaként említik, azonban birtokosai területét a környékbeli falvak lakosainak bérbe adták legeltetésre.

1752-ben Winkler László a Jármy család itteni birtokrészét vette zálogba, majd azt meg is vásárolta, s Bereg megyei szökött jobbágyokat telepített le rajta.

A 18. század végén nagyobb birtoka a Lónyay, Vay és Tisza családoknak volt Geszteréden, majd a birtokot gróf Dégenfeld József szerezte meg Tisza Ilonával kötött házassága révén, s a Dégenfeld családé maradt 1944-ig.

A 19. század első felében több birtokosa is volt, köztük a gróf Vay család, a Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Uray, Básthy, stb. családok is.

A 20. század elején gróf Dégenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes volt itt birtokos. 1927. május 24-én a község közelében egy disznó túrta ki a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori vezéri leletegyüttesét.[2]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád Fejedelem Általános Iskola
  • Napsugár Napközi otthonos óvoda
  • Közművelődési és Iskolai Könyvtár
  • Gajdos János Művelődési Ház
  • Polgármesteri hivatal
  • Egészségügyi központ
  • Római katolikus templom
  • Református templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A Geszterédi Aranyszablya, geszterediaranyszablya.hu
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Érpatak Nagykálló Biri Héraldique meuble compas.svg
Újfehértó

Észak
Nyugat  Geszteréd  Kelet
Dél

Balkány
Téglás Bököny Lovastanya