Garbolc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garbolc
Garbolc 1.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Nagy Roland (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4976
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 143 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garbolc (Magyarország)
Garbolc
Garbolc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 43″, k. h. 22° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 43″, k. h. 22° 51′ 36″
Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Garbolc
Garbolc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garbolc témájú médiaállományokat.

Garbolc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az ország legkeletibb lakott települése. A Túr mentén fekszik, kb. 2 kilométerre a magyar-román-ukrán hármashatár-tól. Csengersima 16 km, Méhtelek 3 km, Kishódos 5 km, Túristvándi 25 km távolságra található. A legtávolabbi megyeszékhely, Szombathely légvonalban 475 km-re fekszik tőle, ez 7 km-rel több, mint a fehéroroszországi Breszt távolsága.

Története[szerkesztés]

Garbolc nevével az oklevelekben 1344-ben találkozhatunk először, ekkor Garbolcz -nak írják.

A település a Gutkeled nemzetség ősi birtoka, s így nagy része az e-nemzetségből származó Gacsályi-családé. Közülük való volt az az Elleus, aki 1344-ben határait megjáratta, s leiratta: e határjáró oklevélben említik Pylyske (Pölöske, Nagypeleske) felől Zomoga pataka, Eger vize, Sár és Garbolcz foka helyneveket. Garbolcot egy időre a Kusalyi Jakcs család tagjai szerezték meg, de a királyi kúria a birtokot 1427-ben visszaítélte Gacsályi Tamásnak, mint Ellus fia László utódjának.

A 11-12. században a Rozsályi uradalom-hoz tartozott. A 18. században a Becsky, Nagy, Horváth, Várday, Szalkay, Szőke családok birtoka. A 19. század közepéig a Kölcsey, Böszörményi, Várday, Horváth, Zombor, Szalkay családoké.

A település a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult, s csak később épült fel újra. 1787-ben újra elpusztult, egy tűzvészben leégett. A falu ekkor új helyre telepedett át, s itt építették fel új templomukat is 1832-ben.

Garbolc egyike volt az 1970 májusában a Szamos által elpusztított öt falunak. Az árvízvédelmi töltés által nem védett községet 1970 májusának derekán öntötte el az épületek jelentős részét tönkretevő zöldár. Az államilag támogatott újjáépítés ellenére sok garbolci döntött az elvándorlás mellett, így a település lakossága az 1970-es 325 főről 1980-ra 193 főre esett vissza.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 22%-a cigány és 1%-a ukrán nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Természeti értékei[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Magyarország legkeletibb pontja,Garbolc
  • A település határában található Magyarország legkeletibb pontja, melyet emlékoszloppal is megjelöltek.
  • Református templomának építését 1844-ben kezdték el, de csak 1868-1888 között épült fel. A torony vitorláján 1867-es évszám látható. A templom belső terében kékre festett sík deszkamennyezet, a torony-felőli, nyugati oldalon karzat, a déli oldalon falazott szószék található.[5]
  • Polgármesteri hivatal
  • Magyar Posta ZRt. hivatala (Garbolc)

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Garbolc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Rakonczai János - Pistyák Erika, Rakonczai János - Pistyák Erika.szerk.: Matolcsi Lajos: Az 1970-es Szamos és Túr menti árvíz, Az árvizek hatása az alföldi népesség migrációjára az elmúlt fél évszázadban (magyar nyelven). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 118-127. o. ISSN 0139-3545 [2003] 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 290. ISBN 9630536838 ; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 620. helytelen ISBN kód: 9630014609.

Külső hivatkozások[szerkesztés]