Ugrás a tartalomhoz

Bátorliget

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátorliget
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Bátorliget címere
Bátorliget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterAntal Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4343
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség558 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 22° 16′ 21″47.762419°N 22.272611°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 22° 16′ 21″47.762419°N 22.272611°E
Bátorliget (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Bátorliget
Bátorliget
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Bátorliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátorliget témájú médiaállományokat.

Bátorliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

A vármegye kelet-délkeleti részén, a Nyírség peremén fekszik a megyeszékhely Nyíregyházától 65, Mátészalkától 28, Nyírbátortól 13,5, Nyírvasváritól 10,5 kilométer távolságra. Határszéle keleten és délen mintegy 7 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral.

A közvetlenül szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Terem, északnyugat felől Nyírvasvári, nyugat felől Nyírpilis, délnyugat felől pedig Piricse és Ömböly a határ túlsó oldalán pedig: dél felől Ponyváspuszta (Viișoara) és kelet felől a Csanáloshoz (Urziceni) tartozó Csanáloserdő (Urziceni Pădure).

Különálló településrésze Pilisújtanya, a délnyugati határszéle közelében, központjától mintegy 3,5 kilométerre.

A határában elterülő, természetvédelmi oltalom alatt álló területek: a bátorligeti ősláp a falutól alig egy kilométerre északra, a bátorligeti legelő az előbbitől nyugatra, a Fényi-erdő pedig a település határának délkeleti szélén.

Csak közúton közelíthető meg, Terem község felől, a 4915-ös és a 4917-es utak találkozásánál kiágazó 49 149-es számú mellékúton, amely a falut elhagyva még tovább folytatódik Pilisújtanyáig. A település központja az elágazástól mintegy 5 kilométerre található.

Bátorliget első előfordulása a forrásokban 1346-ból maradt fenn Dedemez néven. Ekkor a Gutkeled nemzetséghez tartozó Majádi család birtoka volt. A Dedemez név eredete ismeretlen; a vele egyidőben használt másik megnevezése, Aporháza a falu egykori Apor nevű birtokosára utal. A település 1936-ig a szomszédos Vállaj falu külterülete volt, csak akkor alakult önálló telepes községgé Aporháza néven.

1950-ben egy belügyminiszteri rendelettel a három egymással szomszédos (puszta) telep: Györgyliget, Aporháza és Bátorliget egyesítésével jött létre Aporliget község. Aporligetre a magyarországi községek közül utolsóként vezették be a villanyt 1963-ban. Ezzel fejeződött be az országban a faluvillamosítás.[3]

1975-ben nevezték át Bátorligetre. 1984-től a szomszédos Terem településsel közös tanácsú község lett. 1989-től Nyírbátor város vonzáskörzetéhez tartozó, Teremmel közös tanácsú község.

A település lakosságának nagy része a központi belterületen él, de nagy külterület is tartozik hozzá. Legnagyobb külterületi része Újtanya, ahol a közel 300 lakóházból álló Bátorliget 42 háza található 110 lakossal. Lakosainak nagy része nyugdíjaskorú.

A településen óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, múzeum és szabadidő tábor is található.

Bátorliget legnagyobb nevezetessége a híres Bátorligeti ősláp, mely legjobban megőrizte a hajdani Nyírség, Nagyalföld történelem előtti képét.

Az 50 hektáros bátorligeti arborétum ma az Alföld természeti múltjának élő múzeuma, melyben megtalálhatók a Kárpát-medencében lezajlott éghajlatváltozások nyomai. A mikroklímát az arborétumot övező erdők biztosítják az itt fennmaradt különleges növény- és állatvilág számára.

Nagykiterjedésű lápok, láprétegek, ligeterdők, ezüsthársas tölgyesek, a csak a Kárpátok 1500 m magasságai fölött jellemző európai zergeboglár, orchideafajok, kökörcsin, kékliliom, az állatfajok közül elevenszülő gyík, bátorligeti pók, s egyéb növény- és állatfajok találhatók a természetvédelmi területen.

Az ősláp múzeuma a bátorligeti iskola egykori épületében mutatja be a terület élővilágát. A természetvédelmi terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park előzetes engedélyével látogatható.

A faluban minden nyáron megrendezik a hagyományőrző falunapot, lovasversennyel, és minden év tavaszán a Bátorligeti Messier Maratont, közel 100 fő részvételével.

2011 óta minden év július elején megrendezik a Bátorligeti Csillagászati Programhétvégét híres vendégek, sztárvendégek részvételével.

  • 1990–1994: Ravasz Gyula (független)[4]
  • 1994–1998: Antal Mihály (független)[5]
  • 1998–2002: Antal Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Antal Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Antal Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
691
669
669
653
581
588
564
558
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 2,4% cigánynak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 7,3%, görögkatolikus 31,1%, felekezeten kívüli 8,9% (31% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% románnak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% horvátnak, cigánynak és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt római katolikus, 11,5% református, 32% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[14]

I-II. világháborús emlékmű a település főterén

Természetvédelmi területek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Bátorligeti Legelő
  2. Bátorligeti Ősláp
  3. Fényi erdő
  4. Ősláp múzeum

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 1.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. "MVM cégtörténet". 2009. szeptember 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 6.
  4. "Bátorliget települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  6. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 29.
  7. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 29.
  8. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 29.
  9. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
  10. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2024. május 4.
  11. "Bátorliget települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Bátorliget Helységnévtár
  14. Bátorliget Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[halott link]