Barabás (település)
| Barabás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Daróczi Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 4937 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 916 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Barabás
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 22° 26′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 22° 26′ 05″ | |||
Barabás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás témájú médiaállományokat. | |||
Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A magyar–ukrán határon fekszik. Szomszédja az ukrajnai Mezőkaszony. A település határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.
Története[szerkesztés]
Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.
1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.
1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.
A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.
A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is.
A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - A középkorban épült templom tornyát a 15. században emelték, később barokk stílusban átépítették.
Természeti értékei[szerkesztés]
Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.
Források[szerkesztés]
- Borovszky S.: Bereg várm.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
