Barabás (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barabás
Barabás címere
Barabás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Daróczi Gábor[1]
Irányítószám 4937
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 916 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barabás (Magyarország)
Barabás
Barabás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 22° 26′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 22° 26′ 05″
Barabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Barabás
Barabás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás témájú médiaállományokat.

Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A magyar–ukrán határon fekszik. Szomszédja az ukrajnai Mezőkaszony. A település határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.

Története[szerkesztés]

Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.

1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.

1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.

A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.

A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is.

A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.

A Trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Természeti értékei[szerkesztés]

Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.

Források[szerkesztés]

  • Borovszky S.: Bereg várm.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]