Barabás (település)

	Barabás
; Barabás címere	; Barabás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Daróczi Gábor (független)
Irányítószám	4937
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	991 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	27,21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Barabás Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 22° 26′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 22° 26′ 05″
	Barabás Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
	Barabás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Barabás (egyértelműsítő lap).

Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye északkeleti peremén fekszik, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett.

A közvetlen szomszédos települések, a határ magyar oldalán: délkelet felől Beregdaróc, dél felől Gelénes, délnyugat felől Vámosatya és Tiszavid, nyugat felől pedig Tiszaadony és Tiszakerecseny. Közigazgatási határa északon, több mint 17 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Mezőkaszony (Косонь).

Megközelítése[szerkesztés]

A község az ország belsőbb részei felől három irányból érhető el: Tiszaadony érintésével a 4121-es, Vámosatya felől a 4123-as, Csaroda-Gelénes felől pedig a 4124-es úton. A 4121-es út a település közigazgatási területén határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.

Története[szerkesztés]

Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.

1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.

1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.

A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.

A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is.

A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,7% ukránnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 69,3%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 4,1% (16,3% nem válaszolt).^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Daróczy Pál (független)^[5]
1994-1998: Daróczy Pál (független)^[6]
1998-2002: Daróczy Pál (Fidesz)^[7]
2002-2006: Daróczy Pál (független)^[8]
2006-2010: Daróczy Pál (független)^[9]
2010-2014: Daróczi Gábor (független)^[10]
2014-2019: Daróczi Gábor (független)^[11]
2019-től: Daróczi Gábor (független)^[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom - A középkorban épült templom tornyát a 15. században emelték, később barokk stílusban átépítették.

Természeti értékei[szerkesztés]

Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület.

Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Bereg vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Barabás Helységnévtár
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)