Pisztraháza

Pisztraháza (Пістрялово)
A Pisztraháza melletti Darjal–UM típusú rádiolokátor-állomás lebontása előtt állapotban, 2003 őszén
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Munkácsi járás (–2020)
Község	Munkács község
Rang	falu
Alapítás éve	1428
Polgármester	Ivan Ivanovics Biszaha
Irányítószám	89673
Körzethívószám	+380 3131
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	136 m m
Terület	6,07 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 01″, k. h. 22° 48′ 04″48.366944444444, 22.801111111111
Pisztraháza Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztraháza témájú médiaállományokat.

Pisztraháza (ukránul: Пістрялово [Pisztrjalovo], szlovákul: Pistralová) falu Ukrajnában, Kárpátalján, Munkácstól 15 km-re délkeletre. A település közigazgatásilag Munkács községhez tartozik.

Fekvése

A Munkácsi járásban, Munkácstól 15 km-re délkeletre, Beregszásztól északkeletre található.

Nevének eredete

A helységnév magyar eredetű, a Pisztrán~Pisztrál (ukrán vagy román) családnév és a ház főnév birtokos összetételével jött létre. Telepítőjéről vagy egykori tulajdonosáról nevezhették el. Az 1946-tól hivatalos mai Пістряловo ukrán neve párhuzamos névadással jött létre a személynév birtoklást kifejező származékával.

Története

A falu a 15. század második felében települt a Szernye-mocsár keleti peremén, 1476-ban „Pyztralhaza” néven említik. Középkori lakossága jelentős részben magyar. 1530-ban „Pisztradhaza”, 1688-ban „Pisztranháza”, 1718-ban „Pisztraháza” formában írják a nevét.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PISZTRAHÁZA. Pisztralova. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek; határja, zabon, és kukoritzán kivűl egyebet nem igen terem, piatzozása Munkátson, és Beregszászon 2 mértföldnyire, fájok van mind a’ kétféle, negyedik osztálybéli.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisztraháza, Pisztralyovó, orosz falu, Beregh vmegyében, ut. p. Munkácshoz délre 1 1/2 mfdnyire: 4 rom. kath., 364 g. kath., 9 zsidó lak. Gör. kath. parochia. Soványka határa zabot és kukoriczát terem főképen. Erdeje szép. F. u. gr. Schőnborn.”

A trianoni békéig Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1984-ben a Szovjet Hadsereg a Munkács melletti régi Dnyesztr-M ballisztikus rakéta-előrejelző lokátorállomás felváltására egy modernebb, Darjal típusú radart kezdett el építeni a falu közelében. A radarállomás építése ellen a helyi lakosság is tiltakozott. A Szovjetunió összeomlása miatt a radar építését nem fejezték be.

1991 óta a független Ukrajna része. A radar elkészült építményeit 2003-tól kezdődően lebontották.

Népessége

• 1910-ben 730, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
• 2005-ben 770 görögkatolikus ruszin és ukrán lakosa volt, de ennek kb. fele magyar eredetű a családnevek alapján.

Híres emberek

• Itt kezdte pályáját tanítóként Demkó Mihály kárpátaljai magyar újságíró, nemzetiségi politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő (1897−1946)

Források

• Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei