Újdávidháza
| Újdávidháza (Нове Давидково) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Munkács község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1400 |
| Irányítószám | 89624 |
| Körzethívószám | 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 38 600 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 33″, k. h. 22° 37′ 14″48.442500°N 22.620556°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 33″, k. h. 22° 37′ 14″48.442500°N 22.620556°E | |
 Újdávidháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újdávidháza témájú médiaállományokat. | |
Újdávidháza (ukránul: Нове Давидково) település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkács nyugati szomszédságában, Szerednyétől délkeletre, Ódávidháza, Nagylucska és Várkulcsa közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DÁVIDHÁZA. Ó Dávidháza, és Új Dávidháza, Dávidkova, amaz orosz, e’ pedig magyar, és orosz falu Bereg Vármegyében, földes Urai Ó Dávidházanak Gróf Schönborn, Detrich, és Klobusitzky Urak, Új Dávidházanak pedig Gróf Schönborn Uraság, lakosai amannak ó hitűek, ennek reformátusok is, fekszenek, amaz Klacsano Rákoshoz 1/4, ez pedig Várallya, N. Lutskához fél mértföldnyire, határbéli szántó földgyeik trágyázás nélkűl is tiszta búzát, és rozsot teremnek, réttyei pedig jó, és marha hízlalásra alkalmatos szénát hoznak, Munkácsi piatzon eladásra, a’ szőlő hegyekben pedig keresetre jó módgyok, ’s halászattyok is van, de mivel határjok szoross, fájok sem elegendő, sem tűzre, sem épűletre, a’ harmadik Osztályba tétettettek.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dávidháza (Uj), Davidkovo, Beregh v. orosz-magyar falu, a Latorcza bal partján: 801 g. kath., 204 ref., 19 zsidó lak. Görög kath. s ref. egyházak. Határuk róna s a tisztabuzát is szépen megtermi, szénájuk sok és jó, de fájuk kevés, s az árvizektől is szenvednek. F. u. gróf Schönborn.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2042 lakosából 119 magyar, 160 német, 1762 ruszin volt; ebből 1799 görögkatolikus, 77 református, 160 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. december 19.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. december 19.)
