Gorond
| Gorond (Горонда) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Gorond község (2020–) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1550 | ||
| Irányítószám | 89656 | ||
| Körzethívószám | 3131 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5630 fő (2008) | ||
| Népsűrűség | 1 306,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 109 m | ||
| Terület | 4,31 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 22′ 43″, k. h. 22° 34′ 05″48.378611°N 22.568056°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 43″, k. h. 22° 34′ 05″48.378611°N 22.568056°E | |||
 Gorond
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorond témájú médiaállományokat. | |||
Gorond (ukránul: Ґоронда[1]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól délnyugatra, a Latorca déli oldalán, Nagylucska és Iznyéte közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve magyar köznévként a folyók árteréből 1-2 méterre kiemelkedő, települések kialakítására és földművelésre alkalmas magasabb térszínt jelent.[2]
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GOROND. Goronda. Orosz falu Bereg Vérmegyében, földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai görög katolikusok, fekszik a’ Kaszonyi kerűletben. Határbéli szántó földgyei gabonát teremnek, makkos erdeje van, de sovány a’ határja, piatzozása sints meszsze, Munkátson két mértföldnyire, a’ második Osztályba tétettetett.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Goronth vagy Gorond, orosz falu, Beregh vmegyében, Munkácshoz dél-nyugotra 1 1/2 mfld: g. kath., 12 zsidó lak. Jó határ. Makkos erdő. F. u. gr. Schönborn.”[4]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1891-ben 1073 ruszin és magyar lakosa volt.
- 1910-ben 1626 lakosából 279 magyar, 1336 ruszin volt; ebből 1435 görögkatolikus, 50 református, 99 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Український правопис: редакція 2019 року [archivált változat]. Українська національна комісія з питань правопису (2019). Hozzáférés ideje: 2022. június 25. [archiválás ideje: 2019. szeptember 17.]
- ↑ Boros 9. o.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- ↑ Boros: Boros László: Mátészalka természeti földrajza. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4
