Felsőviznice
| Felsőviznice (Верхня Визниця) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Kölcsény község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1500 | ||
| Irányítószám | 89644 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 257 m | ||
| Terület | 2,278 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 38″, k. h. 22° 44′ 39″48.543889°N 22.744167°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 38″, k. h. 22° 44′ 39″48.543889°N 22.744167°E | |||
 Felsőviznice
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőviznice témájú médiaállományokat. | |||
Felsőviznice település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északra, Szerednyétől keletre, Erdőpatak, Lakatosfalva és Frigyesfalva közt fekvő település. Keresztülfolyik rajta a Viznice-patak.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. század elején települt a Viznice-patak völgyében. 1512-ben „Felső Viznice” néven említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIZNICZE. Felső, és Középső Viznicze. 2 Orosz falu Bereg Várm. földes Urok Gr. Schönborn Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek a’ Munkácsi Uradalomban, földgyeik soványak, fájok, réttyek, legelőjök van, piatzok Munkácson.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viznicze (felső), Beregh vm. orosz f. 7 r. kath., 425 gör. kath., 5 zsidó lak. Paroch. g. templom. Szép tölgyes-bikkes erdő. F. u. gr. Schőnborn.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 913 lakosából 20 magyar, 59 német, 834 ruszin volt; ebből 19 római katolikus, 845 görögkatolikus, 49 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
