Gálfalva
Megjelenés
| Gálfalva (Кобалевиця) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Huszti járás (2020–) | ||
| Község | Ilosva község | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 90112 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 384 m | ||
| Terület | 300 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Gálfalva (ukránul: Кобалевиця település Ukrajnában, a Huszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ilosvától északnyugatra, Bábakút és Iváskófalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Gálfalva, ukrán nyelven Кобалевиця (Kobalevica) nevét 1383-ban említette először oklevél, mikor Erzsébet királyné Sztanyiszláv vajdának ajándékozta a helységet.
Egykori német lakói az idők folyamán lassan beolvadtak a szláv lakosság közé.
Vályi András 1796-ban írta a településről:
Gabolovitza, Kabalyevitza mező város Bereg Vármegyében, földes ura gróf Schönborn uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik a Munkátsi Uradalomban. Fája tűzre, és épületre elég, és makk termő erdeje is, melly közönséges az egész Krajnai kerülettel; de mivel határja sovány, hegyes, és követses, réttye is sovány füvet terem, legelője sem igen elég, harmadik Osztálybéli
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 73 lakosából 25 német, 48 ruszin volt. Ebből 19 római katolikus, 48 görögkatolikus, 6 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1996-ra épült fel, Szűz Mária királynő tiszteletére szentelték fel.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
