Kékesfüred

Kékesfüred (Синяк)
Kékesfüred látképe
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Munkácsi járás (–2020)
Község	Szentmiklós község
Rang	falu
Irányítószám	89642
Körzethívószám	3131
Népesség
Teljes népesség	200 fő (2001)
Népsűrűség	108,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	516 m
Terület	1,84 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 41″, k. h. 22° 51′ 28″48.578055555556, 22.857777777778
Kékesfüred Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesfüred témájú médiaállományokat.

Kékesfüred (ukránul: Синяк [Szinyák]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

A Kéklő-hegységben (Szinyák), 450 méteres tengerszint fölötti magasságban, Munkácstól északkeletre, Szolyvától északnyugatra fekvő település. A közelében ered és átfolyik rajta a Matejkova-patak.

Nevének eredete

A Szinyák helységnév ruszin eredetű, hegynévből jött létre névátvitellel. A hegynév az ukrán синякъ = kék folt származéka. A 16-17. században a hegy magyar neve Kék bérc, ez a ruszin név tükörfordításával jött létre. 1904-ben magyarosították Kékesfüredre. A jelenlegi ukrán Синяк a történelmi név átvétele.

Története

A településről először a 19. század elején történt említés, amikor a Szinyák-patak medencéjében megbúvó falucska gyógyvizéről írtak. Megemlítették, hogy annak kékes árnyalatáról kapta a Szinyák nevet. A hagyomány szerint a gyógyvizet a helyi pásztorok fedezték fel, mikor rájöttek, hogy a kékesfüredi víz közelében legelésző nyáj sosem betegedett meg. A pásztorok saját magukon is kipróbálva a vizet felfedezték, hogy az rájuk is gyógyító hatással bír. A csodálatos hatású víz hírére messzi tájakról is kezdtek idelátogatni a gyógyulni vágyók.

1838-ban „Szinyák”, 1904-ben „Kékesfüred” néven említik. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1936-ban a közelben élő Schönborn gróf családja is felfedezte a fürdőhelyet. A település 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. A grófék 1939-ben már egy zuhanyzásra szolgáló helyiséget is létrehoztak a településen. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. Később szállodák és szanatóriumok épültek a faluban, felvonót és lesiklópályát is létrehoztak a településen. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

1910-ben 162 lakosából 9 magyar, 146 német és 5 ruszin volt; ebből 156 római katolikus, 4 görögkatolikus volt.

Források

• Kárpátinfó
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei

Galéria

• 
• 
• 
•