Kékesfüred
| Kékesfüred (Синяк) | |
| Kékesfüred látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szentmiklós község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89642 |
| Körzethívószám | 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 200 fő (2001) |
| Népsűrűség | 108,7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 516 m |
| Terület | 1,84 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesfüred témájú médiaállományokat. | |
Kékesfüred (ukránul: Синяк [Szinyák]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kéklő-hegységben (Szinyák), 450 méteres tengerszint fölötti magasságban, Munkácstól északkeletre, Szolyvától északnyugatra fekvő település. A közelében ered és átfolyik rajta a Matejkova-patak.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szinyák helységnév ruszin eredetű, hegynévből jött létre névátvitellel. A hegynév az ukrán синякъ = kék folt származéka. A 16-17. században a hegy magyar neve Kék bérc, ez a ruszin név tükörfordításával jött létre. 1904-ben magyarosították Kékesfüredre. A jelenlegi ukrán Синяк a történelmi név átvétele.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településről először a 19. század elején történt említés, amikor a Szinyák-patak medencéjében megbúvó falucska gyógyvizéről írtak. Megemlítették, hogy annak kékes árnyalatáról kapta a Szinyák nevet. A hagyomány szerint a gyógyvizet a helyi pásztorok fedezték fel, mikor rájöttek, hogy a kékesfüredi víz közelében legelésző nyáj sosem betegedett meg. A pásztorok saját magukon is kipróbálva a vizet felfedezték, hogy az rájuk is gyógyító hatással bír. A csodálatos hatású víz hírére messzi tájakról is kezdtek idelátogatni a gyógyulni vágyók.
1838-ban „Szinyák”, 1904-ben „Kékesfüred” néven említik. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1936-ban a közelben élő Schönborn gróf családja is felfedezte a fürdőhelyet. A település 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. A grófék 1939-ben már egy zuhanyzásra szolgáló helyiséget is létrehoztak a településen. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. Később szállodák és szanatóriumok épültek a faluban, felvonót és lesiklópályát is létrehoztak a településen. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 162 lakosából 9 magyar, 146 német és 5 ruszin volt; ebből 156 római katolikus, 4 görögkatolikus volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kárpátinfó [halott link]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
