Kölcsény
| Kölcsény (Кольчино) | |
 | |
| Utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Kölcsény község (2020–) |
| Rang | városi jellegű település |
| Polgármester | Jurij Udut |
| Irányítószám | 89636 |
| Körzethívószám | +380 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4283 fő (2019. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 956,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 4,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 28′, k. h. 22° 46′48.466667°N 22.766667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 22° 46′48.466667°N 22.766667°E | |
 Kölcsény
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
| Kölcsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcsény témájú médiaállományokat. | |
Kölcsény (ukránul: Кольчино [Kolcsino]) szeliscse Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól 5 km-re északkeletre, a Latorca partján fekvő település. Keresztülfolyik rajta a Viznice, melybe itt ömlik bele az Obava-patak.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kölcsény Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1263-ban említették először „Kulchun” néven.
1271-ben „Kwlke”, 1296-ban „Kulchun”, „Kulchen” neveken írták nevét.
1263-ban Kölcsényt [Forrai] Aladár mester nyerte adományba. 1270-ben István ifjú király a szolyvaszentmiklósi uradalmat – melynek határa Kölcsény mellett kezdődött – a Rosd nemzetséghez tartozó Kis (Parvus) Mihálynak adta. 1296-ban Aladár fia Cheta és Mihály jogutódja, Kuke (diktus) Jakab pereskedett e földért. Az országbíró Cheta javára ítélte.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖLCSÉNY. Magyar falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Munkácsi járásban, Szélestónak szomszédságában, és annak filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolcsin, Kölcsény, Beregh vmegyében, orosz falu, Munkácshoz 3/4 mfdnyire: 5 r 276 g. kath., 6 zsidó lak. Földei meglehetősek. F. u. gr. Schönborn.”[3]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1875-ben Sztripszky Hiador ruszin származású magyar néprajzkutató, irodalomtörténész.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal (2019. június). "Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року" (PDF). Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2019 (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. június 25.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. február 23.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. február 23.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Györffy György: Bereg vármegye.
- Leleszi konvent m. llt.
