Cserlenő
| Cserlenő (Червеньово) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Nagylucska község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1570 | ||
| Irányítószám | 89651 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 105 m | ||
| Terület | 2,737 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 07″, k. h. 22° 30′ 58″48.468611°N 22.516111°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 07″, k. h. 22° 30′ 58″48.468611°N 22.516111°E | |||
 Cserlenő
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
Cserlenő (ukránul: Червеньово) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északnyugatra, Ignéc és Dombokpuszta közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Szláv személynévi eredetű, magyar névadással. Eredetéről az a hagyomány maradt fenn, hogy alapítója két veres ruhát viselő katona volt, akik a telepített falut saját ruhájuk színéről nevezték el.
Története
[szerkesztés]1570-ben „Czerneleo” néven említették először.
1577-ben és 1610-ben „Cherneleo”, 1697-ben „Czerleniow”, 1773-ban „Cserleno(w)” néven írták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERLENO. Tót falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Ignitz, és Kajdanóhoz fél órányire, határja lapályos helyen fekszik, ’s jó kukoritzát terem, szántó földgyei néhol tsekélyesek, halászattya hasznos, legelője néha szoross, mivel az árvíz rongállya, piatza Munkátson, más fél órányira, harmadik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserleno, orosz falu, Beregh vmegyében, Ignéczhez 1/4 órányira: 237 g. kath., 6 zsidó lak. Határa lapályos s jó kukoriczát terem; legelője néha szűk; mivel a Latorcza árvize járja. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Szerednye.”[2]
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 834 lakosából 25 magyar, 45 német, 764 ruszin volt; ebből 786 görögkatolikus, 45 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. november 3.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. november 3.)
