Ábránka
Ábránka (Абранка) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Alsóverecke község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1611 |
Irányítószám | 89122 |
Körzethívószám | 3136 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 439 m |
Terület | 1,748 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Ábránka (ukránul: Абранка [Abranka]) község Ukrajnában, Kárpátalján a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Volóctól északnyugatra, Alsóvereckétől délre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falut a 17. században Nagy-Abránkának nevezték. Nevét az azonos nevű patakról kapta. A víznévben valószínűleg a magyar régi Ábrám ’Ábrahám’ személynév kicsinyítő képzős alakja található (1138/1329: Abran, Szabó 1936: 132). Ukrán eredetét kizárhatjuk, ugyanis ez a keresztnév az ukránban Avram formában él (vö. 1398: Аврам, Авраамъ, SlStaroukr. 1: 64–5), míg a ruszinban Абрунъ ’Abris, Abráhám’(ЧОПЕЙ 1) alakban használatos. A kárpátaljai ukránok körében előforduló Абрагам ’Ábrahám’ családnév (1704: Abraham István [!], ЧУЧКА 36) magyar eredetű.
Története
[szerkesztés]Ábránka 1610-ben Nagj Abranka néven volt említve. Későbbi névváltozatai: 1645-ben Nagy Abramka, 1728-ban Abrahanka, 1773-ban Nagy Abranka, 1877-ben Ábránka (Nagy-), Ábránka (Kis-) (Hnt.), 1924-ben és 1930-ban Abranka,, 1983-ban Абранка (ZO.).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
1910-ben 348 lakosából 15 német, 332 ruszin lakosa volt. Ebből 332 görögkatolikus, 15 izraelita volt. 1991-ben 627 lakosa volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok a Volóci járásból [1]