Ábránka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábránka (Абранка)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségAlsóverecke község
Rangfalu
Alapítás éve1611
Irányítószám89122
Körzethívószám3136
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület1,748 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 06″, k. h. 23° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 06″, k. h. 23° 06′ 05″
Ábránka (Kárpátalja)
Ábránka
Ábránka
Pozíció Kárpátalja térképén

Ábránka (ukránul: Абранка [Abranka]) község Ukrajnában, Kárpátalján a Munkácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Volóctól északnyugatra, Alsóvereckétől délre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falut a 17. században Nagy-Abránkának nevezték. Nevét az azonos nevű patakról kapta. A víznévben valószínűleg a magyar régi Ábrám ’Ábrahám’ személynév kicsinyítő képzős alakja található (1138/1329: Abran, Szabó 1936: 132). Ukrán eredetét kizárhatjuk, ugyanis ez a keresztnév az ukránban Avram formában él (vö. 1398: Аврам, Авраамъ, SlStaroukr. 1: 64–5), míg a ruszinban Абрунъ ’Abris, Abráhám’(ЧОПЕЙ 1) alakban használatos. A kárpátaljai ukránok körében előforduló Абрагам ’Ábrahám’ családnév (1704: Abraham István [!], ЧУЧКА 36) magyar eredetű.

Története[szerkesztés]

Ábránka 1610-ben Nagj Abranka néven volt említve. Későbbi névváltozatai: 1645-ben Nagy Abramka, 1728-ban Abrahanka, 1773-ban Nagy Abranka, 1877-ben Ábránka (Nagy-), Ábránka (Kis-) (Hnt.), 1924-ben és 1930-ban Abranka,, 1983-ban Абранка (ZO.).

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.

1910-ben 348 lakosából 15 német, 332 ruszin lakosa volt. Ebből 332 görögkatolikus, 15 izraelita volt. 1991-ben 627 lakosa volt.

Források[szerkesztés]

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
  • Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok a Volóci járásból [1]