Gombás (Ukrajna)
| Gombás (Грибівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Iványi község (2020–) |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89632 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 0,659 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 41′ 42″48.539167°N 22.695000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 41′ 42″48.539167°N 22.695000°E | |
 Gombás
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gombás témájú médiaállományokat. | |
Gombás (ukránul: Грибівці) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északra, Szerednyétől keletre, Ilkó és Borhalom közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv, családnév eredetű, mely valószínűleg kenéze nevéből származott.
Története
[szerkesztés]A település a 16. században keletkezett kenézségi falu. Nevét 1564-ben említette először oklevél „Ribolcz” néven. 1570-ben „Ribolcz” formában találjuk, mint királyi birtokot és kenézségi falut. 1610-ben „Rhibocz”, 1645-ben „Ribocz” néven írták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRIBOCZ. Hribovecz. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai görög katolikusok, fekszik Munkácshoz 1 mértföldnyire, a’ hol javaikat el adhattyák, szántó földgyeik hegyesek, ’s zabot termenek, határja soványas.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hribocz, orosz falu, Beregh vmegyében, szinte hegyes vidéken: 235 g. kath., 4 zsidó lak. Görög paroch. templom. F. u. Schönborn. Ut. p. Munkács.”[2]
A település mai, „Gombás” nevét 1887-ben kapta, Hribóc és Vorotnica egyesítésekor.
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 413 lakosából 10 magyar, 14 német, 381 ruszin volt; ebből 399 görögkatolikus, 14 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 4.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 4.)
