Királyfiszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyfiszállás (Солочин)
Királyfiszállás zászlaja
Királyfiszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Szolyvai járás
Rang falu
Irányítószám 89321
Népesség
Teljes népesség 1111 fő (2001)
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Királyfiszállás (Ukrajna)
Királyfiszállás
Királyfiszállás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 36′ 01″, k. h. 22° 57′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 01″, k. h. 22° 57′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyfiszállás témájú médiaállományokat.

Királyfiszállás, ukrán nyelven Солочин, település Ukrajnában, Kárpátalján, a Szolyvai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szolyvától északra, Beregforrástól délkeletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Szolocsina helységnév ruszin eredetű, az alapjául szolgáló солоч szó a ruszin сіль~соль ’só’ főnév -oч képzős származéka. Ehhez egy birtoklást, valamivel való ellátottságot kifejező -inъ képző kapcsolódik. A falu közelében több sós vizű forrás található, de a helység talaja is sós, s ez motiválhatta a név létrejöttét. Személynévi eredeztetése teljesen kizárható. A Királyfiszállás elnevezést 1904-ben, az országos helynévrendezéskor kapta a falu. A hivatalos ukrán Солочин a ruszin név átvétel.

Története[szerkesztés]

Nevét 1600-ban Szolocsina néven említették. További névváltozatai: 1610-ben Zolochin, 1630-ban Saloczina (Conscr. Port.), 1645-ben Zsoloczina, 1773-ban Szolocsina, Solocţino (LexLoc. 53), 1808-ban Szolocsina, Soločin, Soločina, 1851-ben Szolocsina, 1877-ben Szolocsina, Szolocsin (Hnt.), 1913-ban Királyfiszállás (Hnt.), 1925-ben Soločina, 1930-ban Soločin (ComBer. 146), 1944-ben Szolocsina, Солочинъ (Hnt.), 1983-ban Солочин (ZO).

1904-ben, az országos helységnévrendezés során a falu nevét Királyfiszállás-ra változtatták annak emlékére, hogy Rudolf trónörökös vadászatai alkalmával többször megfordult itt (Mező 1999: 373).

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.

1910-ben 600 lakosából 22 magyar, 104 német, 472 ruszin volt. Ebből 18 római katolikus, 485 görög katolikus, 89 izraelita volt.

Források[szerkesztés]

  • Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963856833X