Falucska
| Falucska (Богаревиця) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Beregszászi járás (2020–) |
| Község | Beregkövesd község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1412 |
| Irányítószám | 90125 |
| Körzethívószám | 3144 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 513 fő (2001) |
| Népsűrűség | 171 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Terület | 3,0 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 17′ 22″, k. h. 22° 55′ 16″48.289444°N 22.921111°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 22″, k. h. 22° 55′ 16″48.289444°N 22.921111°E | |
 Falucska
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Falucska (Богаревиця) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ilosvától nyugatra, Nyíresújfalu, Komlós, Beregkövesd és Beregpálfalva közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település eredeti Bogarovica~Bogarevica neve ruszin eredetű, valószínűleg az ukrán Богар családnévből származik – aki alapítója, kenéze vagy első lakója lehetett a falunak. A magyar eredetű Falucska név későbbi, a 18. század elejétől adatolható, és a település kis méretére utal. Lehetséges, hogy hivatalos névadás eredményeként jött létre. Mai ukrán Богаревиця neve az eredeti név visszavétele.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helységet a 17. században alapították a Hát-hegy és a Borzsa-folyó között. 1674-ben „Bogarovicza” néven említik. Az 1680-as években „Bogarouicza”, de 1715-ben és 1720-ban is „Falucska” alakban írják a nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FALUTSKA. Bogorovitza. Elegyes orosz falu Bereg Vármegyében, birtokosai Komlósy Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Dubrókához nem meszsze, mellyhez határja hasonlító, harmadik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Falucska, Hacsava, orosz falu, Bereg vmegyében, Munkácshoz keletdélre 4 mföldnyire: 336 g. kath., 20 zsidó lak. Görög kath. paroch. Határa a dubrokaihoz hasonlit. F. u. a Komlosy nemzetségbeliek.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 573 lakosából 8 magyar, 565 ruszin volt; ebből 504 görögkatolikus, 69 izraelita volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 27..
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 27..
