Badaló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badaló (Бадалово)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang község
Alapítás éve 1280
Irányítószám 90253
Körzethívószám +380 03141
Népesség
Teljes népesség 1714 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 1682
Népsűrűség 568,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 112 m
Terület 1,143 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Badaló (Ukrajna)
Badaló
Badaló
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 06′ 35″, k. h. 22° 38′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 35″, k. h. 22° 38′ 09″

Badaló (ukránul: Бадалово [Badalovo]) a Beregszászi járás déli részén, a Tisza mellett, a magyar határnál fekvő település.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése 1226-ból való, ekkor Bodolou néven írták nevét, és még Borsova vármegye része volt.

Első birtokosa a Hontpázmány nemzetségből való Hunt fia Gergely volt, aki a birtokot a Balogsemjén nemzetséghez tartozó Vbul fia Egyed-nek adta cserébe, és ettől kezdve Egyed fiainak birtoka, akik közül az 1332-ben élt Iván e faluról is nevezte magát.

A 13. században Badaló már jelentős község, önálló egyházzal, amely 1550-től reformátusként működik tovább. Kőtemplomát 1799-ben kezdték el kibővíteni, a munkálatokkal 1807-ben végeztek, majd abban az évben december 27-én szentelték fel. Harangtornyába egy 1826-ban öntött nagyobb, és egy 1772-ben öntött kisebb harang található. A paplak a falu több házával együtt 1834-ben leégett, helyette később újat építettek.

A későbbiekben sokszor cserélt gazdát, így elvesztette a térségi jelentőségét, ám a 17. században ismét fejlődésnek indult kihasználva a hucul és ruszin tutajosok minden évben megismétlődő tiszai útját, amikor a hegyi falvakból hozott árut (sót, fát és gyümölcsöket) gabonára cserélték az Alföldön. Az itteniek áru fejében általában élelmet biztosítottak a továbbutazó tutajosoknak.

Az 1880-as években a faluban 162 ház volt, területe pedig 2122 hold volt. Egészen a 19. század legvégéig a falu nyugodt életét élte, amíg a vasútépítések szükségtelenné, illetve a trianoni határmódosítások lehetetlenné tették a tiszai kereskedelmet. A falu így folyamatoson vesztett jelentőségéből, majd az 1920-as határmódosítások alkalmával Csehszlovákia része lett, elszakítva a környező településektől.

1944-ben a falu vörös megszállása után, a sztálinisták több mint 200 magyar lakost hurcoltak gulágokba, közülük 89-en már nem is tértek haza.

1998-ban és 2001-ben a Tisza áradásai a falut súlyosan pusztították, mivel a termőföldeket teljesen elmosták, így a mezőgazdaságból élő falu megélhetését tették lehetetlenné. A falu a Trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járáshoz tartozott.

Gazdaság[szerkesztés]

Badalón a szovjet időszakban az itteni Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás jelentette a legnagyobb bevételt a falu lakosainak. Azóta az állami gazdaságot felszámolták, a helyi mezőgazdaság még mindig leginkább csak az állattenyésztésből áll.

Népesség[szerkesztés]

A település nagy része magyar nemzetiségű, vallási hovatartozás szerint reformátusok. Jelentős (300 fő, 18%) cigány kisebbség is él a községben.

Az itt élő magyarok nagy része leginkább Magyarországon keres munkát az építőiparban és a mezőgazdaságban.

A községi tanács címe[szerkesztés]

  • magyarul: 90253 Beregszászi járás, Badaló, Mártirok u. 224.
  • ukránul: 90253, с. Бадалово, вул. Мартирок, 224
  • Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803141)-2-399-5

Testvérvárosai[szerkesztés]

Badaló testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Tiszakóród Szabolcs-Szatmár-Bereg

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]