Nagylucska
| Nagylucska (Великі Лучки) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Nagylucska község (2020. július 19. – ) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1400 | ||
| Irányítószám | 89625 | ||
| Körzethívószám | 3131 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9028 fő (2004) | ||
| Népsűrűség | 1 096,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 8,23 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylucska témájú médiaállományokat. | |||
Nagylucska (Великі Лучки) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól nyugatra, Szerednyétől délre, Gorond, Mezőterebes, Várkulcsa és Dombokpuszta közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSKA. Kis, és Nagy Lucska. Két orosz faluk Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai Görög katolikusok, fekszenek Munkácshoz 1 mértföldnyire, Nagy Lucska Strabicsóhoz 1/2 mértföldnyire, határjok egyenes fekvésű tengerit, és gabonát jól terem, makoló erdejek, halászó vizek van, az árvíz ártani szokott néha, kivált Nagy Lucskának.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucska (Nagy), orosz falu, Beregh vmegyében: 1500 g. kath., 2 zsidó lak., kik hajdan minden szolgálattól szabadok voltak, csupán a kamarai s közleveleket tartoztak a kassai főpostára hordani. Paroch. templom. F. u. gr. Schőnborn.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 4514 lakosából 136 magyar, 152 német, 4204 ruszin volt; ebből 4601 görögkatolikus, 221 görögkeleti ortodox, 174 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. december 18.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. december 18.
