Ura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ura
Ura címere
Ura címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállás község
Polgármester Karácsony Sándor Zoltán http://www.valasztas.hu/dyn/idokozi_onk14/szavossz/hu/20150329/jkv1621400100.html |title=Ura települési időközi választás eredményei |date=2015-04-01 |accessdate=2016-02-16 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
Irányítószám 4763
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 610 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ura (Magyarország)
Ura
Ura
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 08″, k. h. 22° 36′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 08″, k. h. 22° 36′ 15″
Ura (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ura
Ura
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ura témájú médiaállományokat.

Ura község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található település.

Csengerújfalu 2 km, Csenger 8 km, Tyukod 5 km, Nagyecsed 14 km, Porcsalma 12 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Ura az Ecsedi láp szélére épült település. Nevét 1374-ben említik az oklevelek, ekkor Wra alakban írták. A település ősidők óta az Uray családé volt. 1646-ban báró Károlyi Ádám is részbirtokos volt Urán. Az 1900-as évek elején gróf Tisza Istvánnak, Uray Bálintnak és báró Uray Margitnak volt itt birtoka.

A falu teljesen az Ecsedi láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult a láp miatt. 1724-től 1800-ig puszta volt és lakatlan.

A faluban református magyarság telepedett meg újra, majd az 1800-as évek elején építették fel kicsi fatemplomukat, mely helyett 1902-ben építettek újat. 1855-ös nagy áradáskor az egész község víz alá került.

Ura az 1900-as évek elején 610 lakosú, 68 házból álló kis település volt. Lakosai közül 268 református, 229 görögkatolikus, 48 római katolikus, és 60 izraelita vallású lakossal.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - Az 1800-as évek elején épített kis fatemplom helyett 1902-ben építettek újat.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]